Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

püspök végrendeletének érvénytelenítésére pert folytatott, melyben a törvényszék f. év jul. 16. 9354. sz. végzést hozott: Minthogy 10. r. alperes f. év juu. 19. viszonválaszát be nem adta, felperes a pert ítélet alá terjesztette június 24-én és a pénztárnok ezen alperes elkésetten beadott viszonválaszát többé el nem fogadhatta (perr. 143. §.) miért az ügyvédének visszaadatik. Közbevetett semm. panaszára; a semmitőszék azt megsemmisítette (297. §. 1. p.); tekintve, hogy azon esetben, ha több alperes van, valamennyi jogügyet ugyanazon egy ítélettel kell eldönteni; hogy a törvény ezen rendeletével kapcsolatban azon esetben, ha az alperes pertársak az elleniratot külön-külön adták be, felperesre nézve a perrend 135. §. szerint külön beadható válasziratának határnapja, a legutóbb beadott ellenirat napjától számíttatik; a 136. §. szerint pedig a viszonválaszra nézve ugyanezen szabály érvényes; miből következik, hogy mindenik alperesre nézve a viszonválasz beadási napját a legutóbb beadott válaszirat napjától kell számítani; mert a perfolyam egyszerűsítése csak ily módon lehetséges; tekintve, hogy jelen esetben felperes több alperesre nézve a 10. r. alperes által július 8. bemutatott viszonválasz előterjesztése előtt végválasziratát nem adta be, addig pedig míg felperes mindanynyi alperesre nézve válasziratát be nem adja, tekintettel a perr. 133., 135., 136. §§ ra, e 10. r. alperes viszonválaszát sem lehet elkésettnek tekinteni. 9. Az örökös hitelezője, az örökség átadása előtt esak teltételes zálogjog megszerzéséhez levén jogosítva, merőben törvényellenes s a telekkönyv hitelességébe helyezett bizalmat megingató eljárás az, midőn az örökös adósságai miatt állítólagos örökségi jutalék eziiuén, az eriikhagyó nevén álló telekkönyvezett ingatlan árvereztetik el, habár a többi örökösük igényüket per utján nem érvényesítették is. (1879. okt. 2. 14868. sz. a.) Gy. György, Sz. Pál elhalt Sz. Péter fia ellen 40 frt iránt pert folytatván, az elmarasztalás után. végrehajtás eszközöltetett s alperesnek Sz. Péter utáni állítólagos örökségi jutaléka, az örökhagyó Sz. Péter nevén álló ingatlan, a temesvári t3zék által elárvereztetett. Az árverés s előző jogcselekményei ellen Sz. Péter szinte egyik örökös, ki alperes ellen pert nem folytatott — Sz. Szaveta — semm. panaszt adott be. A semmitőszék a neheztelt árverést s előző cselekményeket megsemmisítette (297. §. 1. 21. p) s a bíróságot utasította, hogy a