Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

10 végrehajtást az illető ingatlanra, a telekk. rend. 74. §. megszorításával rendelje el, további végreh. intézkedésektől pedig, azon ingatlan átadása előtt feltétlenül tartózkodjék; mert a kérdésbeni ingatlan a telekjben Sz. Péter nevén állván, az örökös hitelezője pedig az örökség átadása előtt csak feltételes zálogjog megszerzéséhez levén jogosítva, a bíróságok merőben törvényellenesen jártak el, midőn Sz. Pál. állítólagos örökös adóssága miatt, örökhagyó Sz. Péter telekk. tulajdonos ingatlanját adták el. Ezen szabálytalan, a telekkönyv hitelességébe helyezett bizalmat megingató, s az érdekeltek jogát feltűnően sértő eljárást tehát meg kellett semmisíteni, nem állván ennek útjában azon körülmény, hogy a panaszttevő igényét per utján nem érvényesítette ; mivel Sz. Páltól olyan ingatlan, mely telekk. tulajdonát nem képezi, sem nem követelhető, sem a nevezettnek alperessóge mellett megitélhető nem volt. 10. Az izraeliták közti házassági viszonyból felmerülő vagyoni kérdések rendezése a eancellariai rendeletek értelmében kivétel nélkül, a törvényszékek hatáskörébe tartozik. (1879. okt. 29. 20617. sz. a.) Sch. Bernátné, férje Sch. Bernát p.llen 350 frt hozomány menyasszonyi ajándék s tartás iránt sommás pert indított. Mindketten izraelita hitközséghez tartoznak. A jbiróság magát illetéktelennek mondotta ki, a perr. 93. §. c) p. értelmében; mert a perr. 22., 36. §§. szerint a házassági viszonyból származó peres kérdések s keresetek a törvényszékek körébe tartoznak, s ez a 36. §. szerint az izraelitákra is kiterjesztve van. A tartási s élelmezési kötelezettség pedig határozatlan összegig csak akkor vonható sommás eljárás alá, ha a főkötelezettségre nézve kétség nem forog fenn, mi jelen esetben szinte nincs meg, mert az elválás jogi kérdése még nincs tisztára hozva s eldöntve. Felperes semm. panaszszal élt. A semmitőszék azt elvetette; Mert a zsidó házasságok körüli eljárást szabályozó s jelenleg is hatályban levő 1863. évi nov. 2. kelt udvari rend. 21. pontja értelmében, a házassági viszonyból felmerülő vagyoni kérdéseknek rendezése kivétel nélkül a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik, s ettől a perr. .53. §. szerint eltérésnek helye nincs.