Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

5 imk, ebből csak a mostani felperesre támadhat hátrány, és alperesek e miatt jogsérelmet nem szenvedhetnek; és mert B. Zs. s neje a felperesi követelést valónak elismervén, ezen egyetemleges adósok irányában a szavatosrai hivatkozásnak helyadható általában nem volt. 3. Tekintve, hogy az 1876. XXXI. tezikkben a foglalás alá nein vonható fizetés-rész s egyéb illetmények részletesen megjelöltetnek, a foglalás alól mentesített fizetés-rész megállapításánál azonban arra nézve, hogy az ugyanazon egy vagy különböző ezimeken jár, különbséget nem tesz; tekintve továbbá, hogy ily különböztetés a törvény czéljából nem következtethető, mely csak arra irányul, hogy a tisztviselő, az élet fentartására legszükségesebb jövedelemtől meg ne fosztassék; ennélfogva az 1876. XXXI. tczikk 1. s 2. §-ban megjelölt, de különböző ezimeken élvezett fizetésekre az esetben, ha azok esak együttesen haladják meg a végrehajtás alól kivételt képező összeget, a többletre az idézett törvény 1. §-a szerint végrehajtás vezethető. (Teljes ülési megállapodás.) (1879. okt. 29. 16569. sz. a.) Jogesetül szolgált: Sz. Lajos, M. József Miskolcz városi tisztviselő ellen 52 frt s jár. iránt a miskolczi járásbíróságnál folytatólagos végrehajtást eszközöltetett, melynek folyamában, más ingók hiányában felperes kielégítési alapul alperesnek fizetését s egyéb járandóságait jelölte ki. É3 minthogy alperesnek Miskolcz városánál mint számvevőnek 500 frt évi fizetése van, mint nyugalmazott honvéd főhadnagy pedig 300 frt évi nyugdijat huz s így összesen közpénztárból 800 frt járandósága van, ebből az 1876. 31. tcz. értelmében 600 frt levonásával — 200 forint foglaltatott le — f. év június 14-én. Ezen eljárás ellen alperes semm. panaszt adott be, minthogy szerinte két rendbeli járandóságát összevenni, és együttesen végrehajtás alapjául elfogadni nem lehetett volna; és ha mindenik járandósága külön vétetik, egyik sem szolgálhatna végrehajtás alapjául, mert a nyugdíj 350 frtot, s a fizetés 600 forintot meg nem halad. A semmitőszék e semm. panaszt elvetette; mert panaszló maga sem vonja kétségbe, hogy közpénztárból 800 frtnyi fizetést huz, fizetmónyének a 600 frtot meghaladó része tehát végrehajtás alá vehető levén, az eljárás megsemmisitósére ok fenn nem forog.