Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

13. A törvényesnél magasabb kamat követelhetésére való jogosnlíságofc csak oly kötvény alapítja meg, mely külalakjára nézve a p. törvk. rendt. 168. §-a kellékeinek megfelel. (1879. jun. 25. 5268. sz. a.) J. Farkas felperesnek B. József alperes ellen 210 frt s jár. iránt indított perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította, az esetre, ha alperes a pótesküt leteszi arra, hogy ö felperesnek mivel sem tartozik, a kereseti kötvény értékét kifizette, s a kötvényt felperes a kifizetéskor feltalálni nem tudta, s uzórt azt vissza nem adta; az eskü le nem tétele esetére azonban alperest a 210 frt tökének, ennek 1873. szept. 30-tól 1877. jul. 1-éig folyó 20ö/0, ezen időtől fogva pedig 6% kamatai megfizetésére kötelezte. A budapesti kir. ítélő tábla 1879. évi jan. 21-én 64510/878. sz. a. hozott itéle ével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta s kimondotta, hogy azon esetre, ha felperes J. Jakab a főesküt leteszi arra, hogy B. József alperes a kereset alapjául szolgáló kötvényre 290 frtnál többet nem fizetett, s ha alperes B. József pótesküt tesz arra, hogy a 290 frt részfizetést 1873. okt. 6-án teljesítette, ezen esetben köteles leend alperes 210 frt tőkét, ennek 1873. szept. 30-tól 1877. jul. 1-éig járó 20u/o kamatait, ezen időtől fogva pedig a végkielégítésig járó 8% kamatait, továbbá 290 frtnak 1873. évi szeptember 6-tól ugyanazon évi október 6-áig folyó 20% kamatait megfizetni ; következő indokoknál fogva : Alperes azon állítását, hogy a valódiság tekintetében kétségbe nem vont, s a kereset alapjául fektetett 500 frtos kötvén re nemcsak 290 frtot fizetett, hanem annak egész értékét járulékaival együtt kielégítette, felperesnek G Hermán tanú előtt tett bíróságon kivüli beismerésével, esetleg főesküvel kívánta bizonyítani. Jóllehet pedig G. Hermán tanú állította is, hogy felperes előtte beismerte, hogy a kötvény ki van elégítve, mégis ezen körülményre nézve alperesnek a póteskü meg nem ítélhető, mert saját beismerése szerint ama nyilatkozatnál jelen nem volt, ebből folyólag annak valóban megtörténtéről tudomással nem bírhat, de különben is alperesnek az állított kifizetésre vonatkozó állítása nem határozott, mert részletezve elő nem adta, hogy felperesnek összesen menynyit és mily időben fizetett. Nem bizonyítván tehát alperes az állítólagos felperesi beismerést, ennélfogva a per kimenetelét az esetleg kínált s felperes által elfogadott főeskü le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni, s