Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

24 toztatta, s felperest arra nézve is feltétlenül elutasította, a perköltséget kölcsönösen megszüntetvén. Indokok: A polgári per elbírálásánál csak azon tanuk vallomásai vehetők birói figyelembe, kik a perrend által előirt módon, az illetékes polgári bíróság előtt eskü alatt kihallgattattak ; miből önként folyik, hogy jelen per elbírálásánál, a bűnügyi vizsgálat folyama alatt, eskü nélkül, s az ellenfél által előterjeszthető ellenkórdések mellőzésével kihallgatott tanuk vallomásai birói figyelembe egyáltalában nem vétethetnek ; magoknak a feleknek nyilatkozatai pedig csak annyiban jöhetnek tekintetbe, a mennyiben azok bíróság előtti beismerést képeznek. Ennek előrebocsátásával, jóllehet ezen perben igazolt tény az, hogy az ellenirathoz 2—4. alatt csatolt nyugták, melyekre alperes fizetett, nem a felperes által aláirvák, sőt alperesnek a büntető bíróság előtt tett beismerésével bizonyítva van az is, hogy felperes a kérdéses összegnek, férje részére lett kifizetésekor jelen sem volt, tekintve mindazonáltal, hogy A. József s H. D. jelen perben kifogás alá nem vett tanuk azt vallják, hogy előttük felperes beismerte .azt: hogy miután ő a pénzhez nem igen ért, fórjót küldötte, kit meghatalmazott, hogy örökségét felvegye, s nevét aláirja, amint csakugyan meg is történt; továbbá, hogy ezen pénzen férjével együtt több ingatlant szereztek, mely tanuk határozott vallomása H. J. azon vallomása által: hogy ő előtte felperes férjének meghatalmazását be nem ismerte, megczáfoltnak nem vehető, tekintve, hogy utóbbi tanú által isigazoltatik, mikóp felp. maga nyilvánította, miszerint férje megmondá neki, hogy azon pénzből, melyet felperes illetősógekóp az árvatárból felvett, a kijelölt ingatlanokat vette; tekintve, hogy felperes maga is beismeri, mikép a keresetében teljesen vagyontalannak említett férje által, a házassági együttlét alatt tett tetemesb vásárlásairól tudomással birt; tekintve végre, hogy felperes, a már 1870-ben kiutalványozott örökségi részének kiadása iránt 1873. jul. 10-ig, mikor t. i. fórjót már elhagyta, keresettel fel nem lépett: Mindezen teljesen bizonyított tények, nemcsak az azokból vont okszerű következtetés által közvetve, de teljesen bizonyítják azt, hogy örökségi felvételére, nyugtázására felperes a férjét megbízta, s hogy az ezáltal fel is vett összeget együtt használták el; s hogy ezek szerint felperesnek az alperes ellen támasztott követelése alaptalan.