Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)
25 10. 1 községi tanító csupán ezen állásánál fogva a rendes 20 frtnál nagyobb becsületsértési dijat követelni nincs jogositva. (1879. február 12. 13067. sz. a.) K. János felperes, T. József és neje alperesek e. 42 frt becsületsértési birság ós járulékai iránt indított perében, az elsőbiróság elsőrendű alperest 42 frt becsületsértési birságban és a perköltségben elmarasztalta, ellenben másodrendű alperes elleni keresetével elutasitotta: mert két tanú hit alatt vallotta, hogy F. József felperest ((akasztófára való hunczfut»-nak nevezte, ez pedig, tekintve felperes tanítói állását, becsületsértést képez, de a többi kihallgatott tanú is azt vallotta, hogy perbeli felek között lármát hallott, igy a fenti két tanú határozott vallomása megerősíttetik ; mert a tanuk azt, hogy másodrendű felperes is megsértette volna alperest, nem igazolták ; mert elsőrendű alperes a perre okot szolgáltatván, pervesztes lön. Elsőrendű alperes felebbezóse folytán a budapesti kir. itélő tábla 1878. évi május 27-én 43. sz. alatt hozott ítéletének elsőrendű alperesre vonatkozó részét oly változtatással, hogy a birság 20 frtra szállíttatik le, helybenhagyta; mert alperesnek tagadásával szemben M. János és B. János tanuknak vallomásával az általa elkövetett becsületsértés bizonyítva lévén, alperes a törvényes birságban marasztalandó volt, annak öszszege azonban 20 frtban megállapítandó, mert felperes magasabb összeghez való jogosultságát nem igazolta. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 11. Az árverési vevő, ha az árverési feltételekben ki van mondva, a vétel ntán azonnal tényleges birtokba lép, jogositva lévén az általa megvett föld termését azonnal elhordani; «nnek e ténye ellen a birtokot özvegyi jogánál fogva haszonélvező sommás visszahelyezés! keresettel sikerrel abban az esetben sem léphet fel, ha özvegyi haszonélvezeti joga telekkönyvileg be van jegyezve. (1878. deczember 11. 12414. sz. a.) B. Bálintnó felperesnek, N. Lajos ügyvéd ellen indított visszahelyezés iránti sommás perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasitotta.