Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

L>1 lézhez nem jutása folytán felperest mulasztás vagy gondatlanság a vétkesnek azonnali letartóztatása körül sem terheli. Azon körülmény, hogy F. József felperesnek könyvvivője volt, továbbá a csalást felperes nevének meghamisitása által követte el, s végül hogy felperes nyugtáinak átadása és azokra a megfelelő öszszegek átvétele és kihordása körül már előzőleg több izben eljárt, a -csalás elkövetését megkönnyítette ugyan, de felperes hátrányára nem szolgálhat: 1-ször, mert a szolgálat-adó a nála szolgálatban levő egyének által elkövetett bűntényekért felelősséggel rendszerint nem tartozik; 2-or, mert nincs kimutatva, hogy felperest a 6 7. alatti hamis nyugta kiállítása körül bármi gondatlanság vagy mulasztás terheli; s végre 3-or, mert abból, hogy felperes F. Józsefet mint segédjét alpereshez pénzért már előzőleg több izben küldötte, ez utóbbinak általános meghatalmazotti minőségére következtetni annál kevésbbé lehet, mivel felperes időközönként pénz után másokat is küldött, s ugy ezeket, valamint F. Józspfet is mindannyiszor saját nyugtájával, tehát nem mint meghatalmazottakat, hanem egyszerűen mint küldönczöket menesztette alperes hivatalába. Végül a 2. alatti bünfenyitő ítélet tartalma felperes hátrányára szintén nem szolgálhat, mivel alperes maga sem állítja, hogy F. József •ezen ítélet folytán a kérdéses összeget felperesnek már kifizette volna Alperesnek ezen másodbirósági ítélet elleni felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék 1879 évi szeptember hó 15-én 525. szám alatt következőleg ítélt: A budapesti királyi itélő tábla ítélete az abban felhozott indokoknál fogva hhagyatik. 9. á polgári per elbírálásánál bírói figyelembe egyáltalában nem vehetők oly tanuk vallomásai, kik a bűnügyi vizsgálat folyama alatt, eskü nélkül, az ellenfél áltál tehető ellen, kérdések mellőzésével lettek kihallgatva; a felek itteni nyilatkozataik pedig esak anvjniban jöhetnek tekintetbe, mennyiben azok bíróság előtti érvényes beismerést képeznek. (1879. okt. 1. 7818. sz. a.) Tr. Anna férj. K. Jánosnó, A. István mint Császártöltés község közgyámja ellen 1464 frt 22 kr iránt még 1873. évben a kalocsai tszóknél pert indított, melynek befejeztével, s a kir. tábla 1878. máj. 14-ki feloldó végzésére megtartott póttárgyalás után; a tszék alperest a keresetben s 1870-tőli kamataiban elmarasztalta az esetre, ha felperes főesküt tesz arra: «hogy a pénz kifizetésénél jelen nem volt, hogy férjét K. Jánost annak felvételére meg aiem hatalmazta, hogy a pénznek férje kezéhez történt kifizetését nem.