Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

15 tember 24. 4807. sz. alatt kelt végzése alapján az A. I. és 1. alatt jegyzett ingatlanokhoz a tulajdonjog özv. L. Károlyné javára bekebeleztetik, s ennek bekövetkező halála esetére L. Anna, P. Zsigmondné, L. Petronella, ó. Lőrinczné és L. Mária, S. Zsigmondnó javára az örökösi jog bekebeleztetik. Az e telekkönyvben foglalt ingatlanok egy része, jelesül a 867., 869. helyr. sz. szőllőre B. 5. alatt a tulajdonjog B. G. Félix javára átiratott, azonban e végzés a legfőbb Ítélőszék által megváltoztatván, az előbbi telekkönyvi állapot lett helyreállítva, vagyis b. G. Félix részére bekebelezett tulajdonjog hatálytalanná vált; s ily állapotban a tulajdonjog örökösödési jogczimen L. Anna, Petronella és Mária javára bekebeleztetett, kik b. G. Felixet perrel támadták meg azt a fentebbi szőllőnek részükre leendő átadására köteleztetni kérvén. E perben az elsőbiróság következő Ítéletet hozott: Tartozik alperes b. G. Félix a hegyközujlaki 90. sz. tjkönyvben 867. és 869. helyr. sz. alatt felvett szőllőket a 377 frtot tett vételárnak felperesek által leendő visszafizetése mellett, 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett felperesek birtokába átbocsátani; következő indokoknál fogva: felperesek azt, hogy a per tárgyát képező szőllőkre néhai anyjuk L. Károlyné tulajdonjogot soha sem nyert, s hogy azoknak valódi tulajdonosa előbb néhai atyjuk L. Károly volt, ez idő szerint pedig épen felperesek vannak telekkönyvi tulajdonosként bekebelezve, a keresetlevélhez A. és B. alatt, ugy hogy a válaszhoz E. és F. alatt csatolt okmányokkal beigazoltatván, s ekként kimutatván, hogy L. Károlyné a felperesek s illetőleg édes atyjuk néhai L. Károly tulajdonát képező ingatlanok elidegenítésére jogosított nem volt, tekintettel arra, miként alperesileg a per tárgyát képező ingatlanok birtokban tartása kétségbe sem vonatott, sőt egyenesen beismertetett, alperest a felperesek tulajdonát képező, azonban általa birtokolt ingatlanok kibocsátására kötelezni kellett. Nem tekintethetett a per elbírálásánál az ellenirathoz 3 •/. a. csatolt tárgyalási jegyzőkönyv és végzés figyelembe, mert mig egy részről a tárgyalási jkönyvbe vezetett nyilatkozatnak a kiskorúak nevében megtételére L. Károlyné, mint mostoha, s ekként a kiskorúak érdekével ellentétes érdekkel biró anya jogosítva soha sem volt, másfelül a tárgyalási jegyzőkönyvbe mondottak, s az erre hozott végzés alapján telekkönyvi bekebelezéssel a tulajdonjog meg nem szereztethetvén, alperesnek L. Károlyné, mint telekkönyvön