Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

70 pedig, hogy alperes a csereszerződés létesítéséért kötelezett 3% közbenjárási dijat helyben fizette, okszerüleg nem lehet azt következtetni, hogy a bizonytalan előny elérése esetében reá hárult kötelezettségnek helybeni teljesitését is magára vállalta; ugyszinte az ügy természeténél fogva sem olyan, mely helybeni teljesítést mulhatlanul igényelne ; minthogy végre felperes beismerte, hogy az országgyűlési képviselő alperes rendes lakását Eszéken tartja, ha ennek ellenében hivatkozott tanúival igazolná is, hogy alperes az óv legnagyobb részét az «angol királyné*) szállodában tölti, ezzel csak az lenne bizonyítva, hogy alperes akkor, midőn Budapesten tartózkodik, rendesen az «angol királyné)) szállodában vesz szállást, de a prts 30. §-ában megjelelt állandó szállás s a 34. §-ba értett tartózkodás nem igazoltatnék; a HorvátSlavonországnak törvényhozásilag megállapított törvényeinek a magyar törvényektől]* eltéréséből merített, a magyar korona egységes területét sértő indok pedig figyelembe egyáltalában nem vétethetik: mindezeknél fogva jelen ügyben ezen törvényszéknek birói illetősége megállapítható nem levén, felperest keresetével személyes bíróságához kellett utasitani. A magy. kir. Curia mint semmitőszék felperes semmiségi panasza folytán következő határozatot hozott: A semmisógi panasz elvettetik ; meit a kereset közbenjárás és fáradozás jutalmaként külön munkadíj fejében állítólag fizetni kötelezett összegben való marasztalásra levén intézve, az tárgyánál fogva nem szerződésteljesitósi, hanem egyszerűen, ígéreten vagy egyéb kötelezésen alapuló adósság-követelési természetűnek tekintendő, s mint ilyen az illetékesség megállapítása tekintetében nem a ptrs. 35., hanem 30. §-a rendelkezése alá esik, miután felperes oly okiratot, melynélfogva alperes a fizetést Budapesten teljesíteni kötelezte volna magát, fel nem hozott, lakhely tekintetéből pedig a budapesti kir. törvényszék illetóktelensóge már a kir. semmitőszék m. évi 15638. számú határozatával is kimondatott, annálfogva az elsőbirósági végzés megsemmisítésére törvényes ok fenn nem forog. 13. írott szerződés hiányában a táviratilag kötött szerződés ott tekintendő létrejöttnek, a hol az áruszállításra felhívott kereskedő, a hozzá intézett távirat folytán, a vételi ajánlatot elfogadta. (1879. jul. 23. 15379. sz. a.) St. Dániel pécsi lakos, FI. B. bajai kereskedő ellen 229 frt 70 kr kárösszeg fizetésére a pécsi járás- mint keresked. bíróságnál