Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

17 indított, azon alapon: mert jogelődje örökhagyó b. F. János a n.-szombati telekjben foglalt ingatlant nejével D. Viktoriával vette s szerezte meg, fele része mégis elhunyt F. J. nevére helyszíneléskor nem vétetett fel. A jbiróság 1878. decz. 14. 4217. sz. a. Ítéletével a kiigazítást akkép rendelte el, hogy a telekkönyvi ingatlan fele részére a tulaj donjog örökhagyó F. János hagyatéka javára bekebeleztessék. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be, mert a bíróság a kiigazítási s igy kereseti kérelmen túlterjeszkedett az által, hogy a közszerzeményi jog kérdésének vizsgálatával s eldöntésével, a fele részre a tulajdonjogot is megítélte és azon czélra az ősis. pátenst helytelenül alkalmazta. A semmitőszék azt elvetette; mert a semmitőszék az ősis. ny. parancs alkalmazhatása kérdésében, a perr. 4. §. szerint nem határozhat; a kereseti kérelmen való túlterjeszkedés esete pedig fenn nem forog, miután azon kérelemben : hogy a kérdésbeni ingatlan fele része F. János örököseire feltétlenül Írassék át, a tulajdonjog elismerése iránti kérelem is szükségképen benfoglaltatik. 17. Semmis a bíróság azon határozata, melynélfogva pénzbirságban marasztalta az ügyvédet azért, mivel bizonyos okirat visszauiutatása iránti ismételve tett bírói meghagyásnak eleget nem tett. (1879. april 30. 8654. sz. a.) H. Dezső, az első osztrák magyar czukorgyár részvény-társulat ellen a pestvidéki tszék előtt pert folytatván, ebben az alperesi ügyvéd R. Adolfnak ismételve meghagyatott, hogy az ellenirat mellől az abban 111. sz. alatt jelzett, a perben álló felek közt korábban lefolytatott perbeli keresetlevelet, melyet magánál visszatartott, mutassa be. A pestvidéki tszék, minthogy alperesi ügyvéd a birói meghagyásnak eleget nem tett, f. év apr. 1. 4282. sz. a. végzésével azt 50 frt pénzbirságban marasztalta. Ez ellen semm. panasz emeltetvén, A semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (287. §. 1. pont); mert a bíróságnak azon végzése, melynélfogva panaszlót pénzbírságban marasztalta, a perrendtartásban indokolását nem találja. Döntvénytár. XXIII. ~