Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

18 18. Semmiséget képez, ha felhívási perben a bíróság azon kérdés eldöntése helyett hogy a felhívásnak van-e helye vagy nincs: bizonyítási eljárást rendel oly körülmények felett, melyek a felhívásnak helytadásával a megindítandó per körébe tartoznának. (1879. april 29. 8494. sz. a.) K. István, J. István ellen legelő illetőség tulajdonjoga iránt a kalocsai tszékhez felhívási keresetet adott be, melyre felhívott nyilatkozatot adván be, a tszók által f. év roárcz. 26. 1573. sz. a. azon végzés hozatott, miszerint: minthogy ezen felhívási per érdemleges elbírálása előtt a felhívott részéről megnevezett tanuknak, a beterjesztett kérdőpontokra leendő kihallgatásuk szükségesnek találtatott, az elrendeltetik stb. stb. Ez ellen felhívó fél semm. panaszt adott be. A semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette, (297. §. 1. p.) s a tszéket törvényes határozat hozatalára utasította ; tekintve, hogy felhívási ügyekben a perr. 516. §. szerint, ha a felhívott a felhívásra nyilatkozott, az e felett tartott jkönyvi tárgyalás folytán azon kérdés döntendő el: váljon van-e felhívásnak helye vagy nincs? a tszék perrendellenesen járt el, midőn az érintett kérdés eldöntése helyett bizonyítási eljárást rendelt el oly körülményekre nézve, nielyeknek tisztábahozatala, csak ha a fehivásnak helye találtatnék, az annak folytán esetleg megindítandó per köréhez tartozik. 19. A viszárverést mindenik érdekelt fél követelhetvén: ezek mindegyike mindazon további kérelmek előterjesztésére is jogosított, melyek a viszárverés folytán felmerült árkülönbözet biztosítására szükségeseknek mutatkoznak. A biztosítás tehát az árverési feltételek teljesítését elmulasztó első árverési vevő ellen elrendelendő, és pedig a bíróságnak kártalanítási összeget megállapító végzése alapján, a biztosítandó főösszeg azon vételárt képviselvén, mely a korábbi vevő által a veszélyére elrendelt ujabbi árverés előtt fizetendő lett volna. (1877. június 17. 12599. sz. a.) B. István F, Ármin mint az árverési feltételeket nem teljesítő előbbi vevő e. 17384 frt 20 kr erejéig biztosítást kérelmezett. A bpesti tszék f. év május 16. — 19030. sz. végzésével azt megtagadta; tekintve, hogy a perr. 459. §. a jelzálogos hitelezők részére a viszvégrehajtást szenvedett vevő ellenében, a vételárkülönbözet tekintetében a biztosítás jogát meg nem állapítja; tekintve, hogy az A. B. alattiak nem tekinthetők oly okiratoknak, melyek alapján a perr. 388. §. értelmében biztositásnak van helye, miután