Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

89 16. Kétséget nem szenvedvén, mikép valamely közvetítő bizonyos kereskedő által kereskedési üzlete átruházásának közvetítésével volt megbízatva, s ennek ezélbavetele kétségtelenül utóbbi kereskedői minőségét feltételezvén; ily ügylet reá nézve kereskedelminek tekintendő s a közvetítési dij iránti kereset a kercsk. bíróság illetőségéhez tartozik. (1879. márcz. 28. 5813. sz. a.) F. Zsigmond közvetítő, F. Jakab kereskedő ellen 15 frt közvetítési dij megfizetésére 1879. januárban a budapesti VIII. ker. járás- mint keresk. bírósághoz keresetet adott be. A járásbíróság febr. 12. 2051. sz. a. magát ez ügyben illetéktelennek mondotta ki; mert alperes tagadásával szemben felperes azt, hogy ő kereskedő, nem bizonyította, s maga felperes sem állította, annálkevésbó igazolta, hogy ő keresk. ügyletek közvetitését iparszerüleg folytatná; ily esetben pedig a keresk ügyletek közvetítése a keresk. törv. 259. §. 7. p. szerint csak akkor képez keresk. ügyletet, ha az ügylet kereskedő által köttetik. Felperes semm. panaszszal élvén a semmitőszók a neheztelt végzést megsemmisítette; mert az illetőségi kérdés tárgyalásánál alperes részéről nem vonatott kétségbe panaszkodó keresetének abbeli előadása, hogy ö alperes által kereskedési üzlete átruházásának közvetítésével volt megbízva; kereskedelmi üzlete átruházásának czélbavétele pedig kétségtelenül feltételezi alperes kereskedői minőségét, s a keresk. üzlete köréhez tartozó kereseti ügylet reá nézve, a keresk. törv. 260. §-nál fogva kereskedelmi ügyletet képezvén ; ennélfogva a járásbíróság helytelenül mondotta ki magát illetéktelennek. 17. A keresk. eljárási rendelet 6. §-ában elősorolt, nevezetesen a kereskedelmi üzlet átruházásából keletkezett peres ügyek, a tszék mint keresk. biróság hatáskörébe tartoznak, és ezen illetőségtől eltérésnek helye nincsen, habár a felek kölesönös be egyezéssel azokra nézve valamely egyes biróság illetékességét kikötötték is. (1879. april 8. 6378. sz. a.) K. Benő debreczeni bej. kereskedő, S. Kálmán ugyanottani bej. kereskedő ellen 10200 frt iránta debreczeni járás- mint keresk. bírósághoz 1878. szeptemberben kielég. végrehajtási kérvényt adott be. A közjegyzői okirat alapján, miután Gy. László kereskedelmi üzlete átruházásából, illetőleg adásvételéből eredőleg, alperest, mint vevőt, hátralékul még a kereseti összeg fizetése terheli.