Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

74 mint keresk. bíróságnál zárgondnoki dijai megállapítását kérelmezte, melyeket zártkérő P. J. előlegezni nem tudott, mert szerinte összes vagyona nevezett intézetbe van befektetve. A tszék f. év június 14. 6267. sz. végzésével: tekintve hogy a zárgondnoki tiszttel folytonos egész napi foglalkozás van egybekötve ; tekintve zárgondnok kereskedői minőségét s képességét, a zárgondnoki napidijak 3 frtban állapittatnak meg, s miután P. J. azokat nem előlegezheti, üzleti bevétele után járó nyereségből, esetleg bevétele terhére ezen dijak a zárgondnok üzletbeni bevezetése napjától számítva ezennel folyósittatnak, meghagyatván a zárgondnoknak, az ezen folyósítással járó kifizetéseket elkönyvelni s elszámolni. Zárlatot szenvedő semm. panaszt adott be. A semmitőszék a megtámadott végzést megsemmisitette (297. §. l.p.); Okok: Eltekintve attól, hogy valamint a társasági tagnak betétele és a kamat, munkadij vagy jutalom iránt csak a keresk. törv. 86. §-ban foglalt megszorítással lehet intézkedni: ugy a társasági tag hitelezői biztosítására, vagy kielégítésére is, a keresk. törv. 95. §. szerint csak az szolgálhat, mit az egyes tagok évi kamatok, vagy jutalók fejében követelhetnek, vagy a mi nekik a felszámoláskor jut, s az is csak azon esetben, ha maga a tagsági jogosultság nem peres : helytelen a megtámadott végzés főleg azon okból, mivel a zárgondnoki dij megállapítása a zárlat-szenvedő jogaira is kihat; következőleg ez utóbbi kihallgatása nélkül az emiitett dijak iránt határozni nem lehet.