Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)
C) Váltójogi ügyekben. 1. 1. A felebbvitcli jogorvoslat használata nem szorítkozván egyedül a peres felekre, hanem megilletvén mindenkit, ki magát biréi intézkedés által jogaiban sértve érzi: a közalapítványi haszonbérlő ellen folytatott perben, annak óvadéka a hitelező részére kiutalványoztatván, a közalap, ügyigazgatóság jogosult ily végzés ellen sémin, panaszt használni. 2. Addig, míg a bérbeadó s haszonbérlő közötti bérleti viszony le nem bonyolittatott, az előbbi biztositékánl szolgáló óvadékpénzből, harmadik személyek kielégítésére mi sem fordítható. (1879. jun. 3. 4358. sz. a.) J. Alfréd jogtudor, gr. Cs. Gyula ellen 4600 frt iránt folytatott váltó perében a kielégítési végrehajtás folyamatba tétetett, melyben a budapesti váltó tszók 17484. sz. a. felperes részére a közalapítványi pénztárban létező óvadéki összeg kiutalványozását elrendelte. Alperes a közalap, kincstár haszonbérlője s mint ilyennek óvadékot kellett letenni. Ez ellen a közalap, ügyigazgatóság semm. panaszt adott be. A budapesti váltó tszék f. év april 28. 30491. sz. végzésével ezen mint a perben nem álló fél által benyújtott panaszt hivatalból visszautasította, megjegyezvén, mikép a panaszolt intézkedés a közalap, pénztárra sérelmes nem lehet, mert a letiltott óvadék kiutalványozása csakis mások jogainak sérelme nélkül, s az óvadéki kötelék megszűnte után történhetik ; és a váltó eljárás 65. §. szerint a perben álló feleken kívül a panaszolt végzés csakis a pénztárnak s felettes hatóságnak volt kézbesítendő. A semmitőszék mindkét neheztelt végzést (t. i. a 17484. ós 30491. számnt) megsemmisítette s a tszóket utasította, hogy a 17489. sz. végrehajtói jelentést törvényszerűen intézze el: mert nemcsak a perr. 274. §. bevezető szavaiból következik, de ezen semmitőszék által már többször ki is mondatott, hogy a felebbviteli jogorvoslat használhatása nem szorítkozik egyedül a perben álló felekre, hanem azzal mindenki élhet, a ki magát valamely bírói határozat vagy cselekvény által jogaiban sértve érzi.
