Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

83 is határozatlan arányban van bekebelezve, s ennélfogva az, hogy őt a tulajdonjog hányad részben illeti, ki nem tűnik; a tulajdonjog arányának megállapítása pedig eltekintve attól, hogy a kereset erre nem csak hogy nem intéztetett, és e kérdés a per során meg sem vitattatott, a tulajdonjog arányának kérdése felett az összes telekkönyvileg érdekelt felek meghallgatása nélkül határoznia nem lehetett volna, és igy az, hogy alperes hányad részét tartozzék a birtoknak kiadni, eldönthető nem lévén, felperest ebbeli keresetével elutasítani, s igy az elsöbiróság ítéletét e részben megváltoztatni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 70. Oly egyén, ki más tulajdonát képező dolgot a tulajdonos beleegyezése nélkül, habár annak tudtával gondviselés végett saját házához visz, megbízás nélküli ügyvivőnek lévén tekintendő; s mint ilyen cselekménye vagy mulasztásai által okozott kárért felelni tartozván : ha a dolog nála elvesz, annak értékét megtéretni tartozik. (1878. június 25-én 6177. sz. a.) D. Tógyer felperesnek H. Petru alperes ellen 45 frt s jár. iránt indított perében az elsöbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélő tábla 1878. évi február 19. 1206. sz. a. hozott ítéletével az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta, s azon esetre, ha felperes leteszi a pótesküt arra, hogy a kereset tárgyát képező ló abban az időben, melyben elveszett, 30 frtot megért, felperest 30 frtnak s annak a kereset megindításától számítandó 6% kamatainak megfizetésére kötelezte ; következő indokoknál fogva. Alperes azon állítását, hogy felperes lovát nemcsak énnek tudtával ós beleegyezésével, hanem egyenes felszólítása következtében vezette saját házához, s hogy azon ló alperesnek udvaráról éjnek idején elszabadulván, a farkasok által széttépetett, a per során mivel sem igazolta, s e részben M. Péter tanúnak vallomása semmi bizonyítékot nem nyújt. Ezen alperesi előadás ellenében felperes kereseti előadásának valósága St. Péter tanúnak azon vallomásával is támogattatik, mely szerint alperes felperes lovát minden feltevés nélkül vette át és vezette el azon ürügy alatt, hogy annak elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodni fog, s tanúnak, ki a lónak gondját viselni akarta, többszörös felszólítás daczára sem mutatta meg a lovat, hanem csak arról nyugtatta meg, mikép jó helyen van a ló, nem lesz annak semmi baja. f*