Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

A felhívási keresetnek hely adatván, F. József felhívott köteles ezen végzés jogerejüségétől számítandó 45 nap alatt felhívó ellen az általa B. Dávidtól behajtott 800 frt váltóösszeg és járulókai megítélésére irányzott keresetet benyújtani, mert ellenkező esetben reá nézve felhívó kérelmére, a kérdéses jog örökre érvénytelennek fog nyilváníttatni; következő indokoknál fogva : Felhívott ugy beadott válaszában mint a tárgyalási jegyzőkönyvben beismerte, hogy a felhívó ellen az általa B. Dávidtól behajtott 800 frt váltóösszeg megfizetése iránt igényt tart, s hallgatag beismerte azt is, hogy felhívó elleni ezen állítólagos követelésével mások előtt kérkedett; minthogy felhivónak a keresethez való jogosultságát még különösen az 1874. évi 34. tczikk rendelkezései is támogatják, a felhívási keresetnek helyt adni, s felhívottat a kérdéses jog per utján leendő érvényesítésére kötelezni kellett. A budapesti kir. ítélő tábla 1878. évi márczius 4. 9846. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság fentebbi ítéletét megváltoztatta és felhivót felhívási keresetével elutasította ; következő indokoknál fogva: Felhívó fél beismeri, hogy a felhívási keresetben megítélt követelést a felhívott fél nevében és annak megbízása mellett per utján érvényesítette ós be is fejezte, ennélfogva pedig a felhívottnak mint megbízónak azon kijelentése, hogy a felhívó fél által behajtott öszszeghez igényt tart az 1874. évi XXIV. törvényczikk 48. §-ának rendelkezésén alapítván, kérkedésnek nem tekinthető; miért is a felhívó jelen keresetével elutasítani, s a neheztelt végzést a felhozott okokból, valamint azért is megváltoztatni kellett, mert felhívó fél a törvényen alapuló jogának per utján leendő érvényesítésére nem kötelezhető, annál kevésbé pedig, mert az idézett törvény 66. §-ában meg is van szabva azon eljárás, melylyel a megbizó azon esetben élhet, ha azt véli, hogy megbízott ügyvédje az idézett törv. czikk 48. §-ában meghatározott kötelezettségét nem helyesen vagy épen nem teljesítette, más részről felhivónak is szabadságában áll annak utján kérelmezni, hogy a felhívó a fizetés helyesen történtének elismerésére köteleztessék. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig következőleg végzett. Tekintve, hogy felhívott maga sem állítja, hogy felhívó a 800 frtot magánál visszatartja, és hogy felhívó a felhívottnak felhatalmazott ügyvédje lett volna, tekintve, hogy ezekből kifolyólag az ügyv. rendt. 48. §-ában körülirt ügyvédi mulasztás miatta 66. §-ban