Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

58 általa fizetni kötelezett s kiszámítás tekintetében a per során nem kifogásolt összeg megfizetésére kötelezni kellett. Kamatok kikötve nem levén, azok a kereset megindításától voltak megítélhetők stb. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbirósági elutasító ítéletet hagyta helyben, köv. indokokból: tekintve, miszerint az 7. alatti szerződés 7. pontjának értelmé­ben a kötelezett bírságok mindenkoron a bórrészletek fizetése alkal­mával lettek volna követelhetők s fizetendők; felperes azonban még az utolsó bórrészletet is felvette a nélkül, hogy a bírságok tekinteté­ben bár csak jogfentartással is ólt volna; a körülmények ezen hely­zetében azokat a bérszerződós lejárta után is követelni többé jogo­sítva nincs; mert az eszerint pervesztes felperest költség nem illeti, alperes pedig az elsőbiróságnak azokat megszüntető ítéletében megnyugodott. 56. 1. Midőn falaki egy meghatározott váltóra felvett összegre nézve külön okmányban kész­fizetői kezességet vállal, s ennek folytán a váltóbeli ősszeg erejéig a zálogjogot ingatla­naira is bekebeleztetni engedi, a váltótartozás megfizetésére azonban az adós fizetési hosszabbítást nyervén, az eredeti váltót másikkal cserélte ki, ezen jogügylet által a tartozás törlesztettnek tekinthető nem lévén, a kezesnek jelzálog-adós minősége nem szűnik meg, s ez alapon a zálogjog kitörlését sikerrel nem követelheti. 2. Harmadik jóhiszemű jogszerzőknek a jog bekebelezésének 3 éven belül eszközlött tör­lése, a telekk. rend. 150. §-a értelmében, esak a bekebelezés eredeti érvénytelensége esetén válik hátrányára az által, hogy az eredetileg érvénytelenül bekebelezett jog kitörlése esetén, az erre szerzett további telekkönyvi jogaik törlését tűrni tartoznak, ha azonban a törlés a jog elenyészte folytán kéretik, az azoknak, kik az erre vonat­kozó törlési per feljegyzése előtt, a töröltetni kért jogra szereztek további telekkönyvi jogokat, hátrányára nem szolgálhat. 3. Abból, hogy a készfizető kezesként kötelezett, kinek az általa e minőségében biztosított összegre nézve ingatlanaira a zálogjog is bekebeleztetett, készfizetői személyes kötele­zettsége alól itéletileg felmentetik, nem következik, hogy jelzálogi adós minősége és kötelezettsége is megszűnt. (1877. június 4-ón 5365. sz. a.) D. Józsefnó felperesnek a felső magyarországi első zálogköl­csön intézet ós gróf H. Béla alperesek ellen 26000 frt erejéig nyert zálogjogi bekebelezés törlése iránt folyamatba tett rendes utu peré­ben az elsőbiróság felperest keresetével elutasította. A budapesti kir. itólő tábla 1877. évi február 6. napján 1154. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta; követ­kező indokoknál fogva: Az 1873. évi 88. számú végzés által a zálogjogi bekebelezés nem a B. alatti váltó, hanem a biztosítási okirat alapján rendeltetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom