Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

59 el, és pedig mind felperesnek, mind férjének a sártoralja-ujhelyi 326. és 1637. sz. tjkönyvekben foglalt ingatlan vagyonára. A midőn tehát felperes az A. alattiban férjének az elsőrendű alperes intézet irányában fennálló 26000 frt tartozásra nézve vállalt készfizetői kötelezettséget és ennek biztosítására kötötte le saját jutalékát is ; ós a midőn saját D. alatti csatolmányából kiderül, hogy férje az akkoron fennállott 26000 frtnyi váltótartozását tényleg nem törlesztette, hanem előbbi váltóját csak más kettővel kicserélte, vagyis fizetési hosszabbítást nyert, ha mindjárt felperes ugyancsak a D. alatti jogerejü ítélettel készfizetői kötelezettsége alól mint személyes adós felmentetett, ebből nem következik az is, hogy ez által jelzálogi adós minősége és kötelezettsége is megszűnt volna, és pedig annál kevésbé, mert a váltótartozás, melyre nézve a biztosítékot szolgáltatta, a fizetési határidő meghosszabbítása által kiegyenlítettnek nem tekinthető. A törlést tehát saját jutaléka tekintetében első sorban ezért, férje jutalékára nézve pedig azért nem követelheti, mert ezen jutaléknak későbbi megszerzése által az arra bejegyzett terhek el nem enyésztek, hanem a jelzálogbeli kötelezettséggel ő reá, mint vevőre átháromoltak. Továbbá harmadik jóhiszemű személyekre nézve a törlés a tkvi rendt. 150. §-a értelmében 3 éven belül csak a bekebelezés eredeti érvénytelensége esetén terjed ki, ellenben midőn a törlés — miként jelen esetben — fizetés folytán kéretik, az a tkvi rendelet 155. §-ának második bekezdése és az osztr. polg. tkönyv 469. §-a értelmében, azoknak, kik a telekkönyvi bejegyzésben bizván, a perfeljegyzés előtt nyertek további nyilvánkönyvi jogokat, hátrányára nem szolgálhat. Ezen indokokból az elsőbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 57. Minden dolog haszna azt illetvén rendszerint, kinek az tulajdonát képezi, az, ki valamely ingó vagyont jogtalanul visszatart, annak hasznát ezen időre a tulajdonosnak megtéríteni tartozik. (1879. jan. 13. 13626. sz. a.) Sz. János hagyatéka részéről annak ügygondnoka Sz. János, V. Gyula ellen 1874. évben a rimaszombati tszék előtt 1339 frt 73 kr mint 8 évi feles juh haszon megtérítésére pert indított.