Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

9 melyet a bíróság elfogadott s 1878. május 11. kelt ítélettel ellátta, mi ellen felebbezós használtatott. A kir. tábla 1878. nov. 5-ón hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette. A semmitőszék a jbirósági ítéletet az azt megelőző egész eljárással együtt hivatalból megsemmisítette (297. §. 2. p.) s felperest a közig, hatósághoz utasította ; tekintve, hogy az 1877. február 3-án beadott jelen keresettel cseléd és gazda közötti viszonyból eredő szolgálati bérhátralék vétetik követelésbe; az ily vitás kérdések elintézésére pedig az 1876 : 13. tcz. 115., 118. §§. szerint arra való tekintet nélkül, vajon az elintézés a szolgálati viszony tartama alatt, vagy ennek megszűnte után vétetik-e igénybe, átalában a közigazgatási hatóságok illetékesek. 9. A végelválásra irányzott per, vegyes házasságbeliek közt, alperes illetékes bírósága előtt érvényesítendő abban az esetben is, ha az ágy-asztaltóli elválásra nézve közöttük valamely polgári bíróság előtt egyesség jött is létre. (1878. deczember 30. 3440. sz. a.) Tr. Hermine, Tr. József ellen a házassági kötelék végfelbontása iránt a pozsonyi tszókhez keresetlevelet adott be, melyre nézve a tszék 1878. okt. 30. 22647. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki. Felperes semm. panaszszal élt. A semmitőszék azt elvetette ; mert a keresetlevélhez csatolt esketósi bizonyítvány szerint fel- és alperes között a házasság a r. kath. vallás hitelvei szerint köttetett meg; mert felperes a maga részéről igazolta ugyan, hogy az evangélikus hitvallásra tért át, azt azonban, hogy alperes is más oly vallásra tért volna át, melynek válópereire nézve a polgári bíróságok illetékesek, mivel sem igazolta ; mert eszerint azon házasság, melynek végleges felbontása czóloztatik, vegyes házasságnak tekintendő; a vegyes házassági válóperek pedig, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét, és az ideiglenes elválást, vagy végfelbontást tárgyazzák, az 1868:48. tcz. 2. §. szerint alperes illetékes bírósága előtt inditandók meg, és erre nézve azon körülmény, hogy fel- s alperes közt az ágy-asztaltóli elválásra nézve már a korneuburgi cs. k. jbiróság előtt egyesség jött létre, különbséget azért nem tesz, mivel az egyesség szerint