Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

10 csupán ideiglenes elválás történt, a végelválásra irányzott per tehát a felhivott törvényben előirt, az alperes bírósága előtt érvényesítendő előfizetés fokozaton még keresztül nem ment. 10. Van-e a semmitőszék arra hivatva, hogy a magyarországi bíróságok egyes ügyekbeni illetékességük igazolásául, külföldi bíróságok részére bizonylatot szolgáltasson ki ? Erre következő elvi határozat mondatott ki. Tekintve, hogy azon esetek, melyekben a kir. seuiinitöszék a hazai bíróságoknak egyes ügyekbeni illetékessége felett határozni hivatva van, a perrend. szabályaiban, s jelesen anuak 50. 99. és 297. §§-ban foglaltatnak, ezen eseteken kivül pedig a perrend nem tartalmaz oly intézkedést, melyszerint a kir. semmitőszék hivatva lenne a hazai bíróságoknak az egyes ügyekbeni illetékességéről, akár magán felek, akár hatóságok kérelmére határozni, sem pedig a perrend 543. §-a a kir. seuimitőszéket a fentemiitett eseteken kivül ily határozatra, illetve az illetékességről mint jogi kérdésről, s nem tényről bizonyítvány kiállítására fel nem jogosítja. Annálfogva a magyarországi bíróságok egyes ügyekbeni illetékessége igazolásául, külföldi bíróságok részére bizonylat kiszolgáltatása a kir. semmitőszék hatásköréhez nem tartozik. Jogesetül szolgált: (1879. jan. 21. 664. sz. a.) Br. Siegfried budapesti bej. kereskedő, W. C. F. braunschveigi kereskedő ellen 620 frt tölgy kéreg vételár megfizetésére, A. alatti levél alapján a budapesti keresk. tszék előtt pert indított, a keresk. törv. 258. §. 1. p. a 322. 324. §§. s az eljárási rend. 5. §. 2. pontjára való hivatkozással. Alperes a braunschveigi tszék utján megidéztetett, de meg nem jelent s ellene a perr. 111. §. alapján 1877. évi 78834. sz. a. marasztaló ítélet hozatott, mely jogerőre emelkedvén, a budapesti keresk. tszék 1878. jan. 21. 4974. sz. végzésével a végrehajtást elrendelte, és foganatosítása végett a m. k. igazságministerium utján a braunschweigi keresk. s városi tszékhez áttétette. Ettől megbízottja Magnus jogtudor utján felperes azon utasítást, illetve meghagyást nyerte: hogy annak kimutatásául, vajon a perben eljárt m. kir. keresk. tszék, a magyarországi törvények szerint illetékes volt-e ezen perügy ellátására ; ós jelesül: vajon a keresetlevélhez csatolt A. alatti levél az itteni törvények szerint, a birói illetőség megállapításának alapjául szolgálhatott-e, s fenforgó esetben szolgált-e? jobb, illetve bővebb adatokat, például felsőbb bírósági bizonyítvány által nyújtson. Ennek folytán Br. kérvényt adott be a budapesti keresk. tszékhez, mely azt 1878. decz. 31. kelt jelentése mellett a semmi-