Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

10 örökségük 6184 frt 64 krt tesz, ennélfogva a királyi itélő tábla felebbezett ítéletét helybenhagyni kellett. 4. A helyszínelés alkalmával történt tényleges birtoklás, ha az ingatlan más nevére helyszínelhetett, annak ellenében a tulajdonjog megállapítására, ha a tulajdonjogszerzésnek érvényes ezime nem bizonyittatik, magában véve elegendő alapot nem nyújt. (1879. jan. 13. 12789. sz. a.) A lugosi kincstári uradalom, Lúgos város közönsége ellen a lugosi 1. sz. telekjben 6. sor s 1007. sz. a. szénaraktárra vonatkozólag 1861. évben telekk. kiigazítási pert indított még a cs. k. lugosi tszék előtt, melyben a később illetékessé vált lugosi tszék 1877. május 2. 1241. sz. a. ítéletet hozott és felperest keresetével elutasította, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével ; mert felperes a kérdéses 1007. szám földrészlet iránti tulajdonjogát, részint a keresethez mellékelt E. F. alatti haszonbéri szerződések, részint a G. H. J. alatti térképek és az 1872-ik évi 671. sz. jkönyvhöz csatolt '/. a. pénztári kimutatás és a 2. 7. sz. haszonbéri szerződés által kivánta bebizonyítani. Ezek azonban bizonyítékul el nem fogadhatók; mert az E. F. szerződések csak annyit bizonyítanak, hogy az 1006. sz. flPassagier Wiese» nevü 10 holdas birtokrészlet Lúgos községnek haszonbérbe adatott, de nem azt, hogy ezzel együtt az 1007. sz. birtokrészlet is tárgya a haszonbérnek vagy az 1006. sz. birtoknak kiegészítő része. Sőt az 1866. évi 2188. sz. szemle jkönyv okmányai épen az ellenkezőt s felperes állításainak valószínűtlenségét állapítják meg, a mennyiben az akkor tett felmérés szerint, a kincstár által jelenleg is birtokolt 1006. sz. birtokrészlet 10 h. területtel bir, s így 10 h. adván haszonbérbe, tulajdonkép néhány öl híjával, ugyanezen földterületnek birtokában látszik lenni, a melyet azelőtt birt, következőleg az 1 : 197 holdas széna-tér az 1006. birtokrészletnek kiegészítő részét nem képezheti a G. H. J. térképek sem igazolják tulajdonjogát, egyrészt mivel sokkal régiebbek, semhogy időközbeni tulajdoni változást, s így Lúgos város birtokának jogos voltát kizárnák; másrészt mert nem tekinthetők oly okmányoknak, melyek valaki tulajdonjogát egymagukban beigazolhatnák. Ezek bizony ereje csupán egyéb úrbéri okmányokkal kapcsolatban úrbér rendezési s tagositási perben állapitható meg. Szintoly kevéssé nyújt bizonyítékot a "/. pénztári kimutatás s 2 •/. a. szerződós, mivel ezekből egyátalán még az sem vehető ki, vajon a