Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

11 peres területről szólnak-e? Minthogy tehát felperes tulajdonjogát nem igazolja; alperes község javára szól pedig a tényleges birtoklás s a tanuk saját tapasztalatukbóli azon határozott vallomásuk, hogy azt a város már igen régóta birja s használja; s igy a telekk. felvétel a tényleges birtoklásnak megfelel : felperes keresetével elutasítandó, stb. volt. A kir. tábla 1878. jun. 4. 15175. sz. a. a törvényszék Ítéletét indokaiból hhagyta. A legf. ítélőszék mindkét alsóbirósági Ítéletet megváltoztatta s felperes keresetének helytadván, a Lúgos város községe nevére 1007. sz. a. bejegyzett és szénaraktárnak nevezett ingatlanságot bejegyeztetni ós a kincstár nevére tulajdoni joggal átvezettetni rendelte, perköltség megszüntetésével. Indokok : A keresethez csatolt s nem kifogásolt E. F. alatti haszonbéri szerződések tartalmából kitetszik, hogy az u. n. Passagier Wiese — és Marktplatz — elnevezéssel jelzett területet alperes város már 1855-ben a telekkönyvezés előtt, sőt beismerése szerint régibb idő óta haszonbérben tartotta; tekintve pedig, hogy alperes a persorán tagadásba nem vette, miszerint az 1007. sz. a. bejegyzett szénaraktár a nevezett réten, illetőleg a Marktplatz területén létezik, mit különben az 1866. évi 2188. sz. jelentéssel bemutatott, birói szemle alkalmával felvett A. térkép is igazol; tekintve, hogy a keresetnél felhitt G. H. J. alatti 1775. — 1787. — különösen azonban az 1793. évi hiteles térképek által bizonyittatott, miszerint a «Passagier» földterület egészben a kincstár tulajdonául tűnik fel, s annak területén alp. város tulajdona gyanánt a kereseti szénaraktár elő nem fordnl; tekintve végre, hogy az 1874. szept. 23-ki ujabb szemlekor felvett jkönyvben, mely alperes megbízottja által is aláíratott, peres felek elismerik, hogy miután a telekk. lajstromnál találtató térkép az 1866. évben készített térképpel, ugyszinte az úrbéri felvételt kitüntető 1793. évi úrbéri térképpel összehasonlittatott, azt tapasztalták, hogy az 1006. és 1007. sz. földrészletek fekvése a telekk. térképi felvétellel nem egyezik meg, hogy ezen felvétel hiányos, s a valóságnak meg nem felel ; mig ellenkezőleg az 1866-ki jelentéshez csatolt, s 1865. jun. 20-án tartott szemlekor felvett térképen a két részlet ugy van felvéve, mint az a természetben találtatik, s végre, hogy a mennyiben az 1007. sz. részlet körül volt árkolva, valószínűleg azért lett az 1006. sz. részlettől külön felvéve; mely körülményekből az, hogy az egész «Passagier» földterület felperes kizáró tulajdonát képezte — kétségtelen levén