Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

98 kezéseinek, részint az 1875: 37. tczikk 174. §. határozatának oly magyarázatát adta, mely a törvény szellemével s a törvényhozás intentiójával ellenkezik. A semmitőszék azt elvetette; mert jelen per egyedül a felperesi részvényjegyek elsőbbségé­nek megállapítása iránt folytattatván, az eljáró bíróság helyesen szorítkozott ezen kérdés átalánosságbani eldöntésére, különösen pedig nem volt oka az elsőbbség arányának meghatározásába hiva­talból bocsátkozni, mely az illető részvényjegyek tartalmából önként következik ; mert arra nézve, hogy a közgyűlési határozat megsemmisítésé­nek következményei csak azon részvényesekre szorítkoznak, a kik azt keresettel megtámadták: szemben a keresk. törv. 174. §. rendel­kezésével, kétség fenn nem forog, s azért a bíróságnak e tekintetben tüzetesebben rendelkeznie nem kellett; s mert az, hogy az ítéletben a közgyűlés napja június helyett jul. 1-jóre tétetett, oly nyilvánvaló tollbiba, melynek kiigazítása a perr0 258. §. értelmében eszközlendő. 24. 1. Azon szabály, hogy a választott bíróság kikötését magában foglaló szerződés írásban állítandó ki, a budapesti árutőzsde választott bíróságra is mérvadó. 2. Ily szerződésnek nem tekinthető az alkusz által kiállított, de a lelek részéről alá nem irt kötlevél. (1879. május 15. 7419. sz. a.) W. Lipót párkányi bej. kereskedő, St. testvér, pesti bej. czég ellen 1315 frt 63 kr iránt a budapesti keresk. tszékhez keresetlevelet adott be f. év febr. 18. alperes czég részére szállított árpa árának megtérítéséül. Alperes a tszék illetékessége ellen kifogást emelt; mert a kereseti ügylet a budapesti tőzsde alkusza által kiállított kötlevé­len (2. sz. a.) alapszik, melynek tartalmaként a szállítási ügylet a tőzsdei szokásjogra való hivatkozással köttetett; az 1870 : II. tczikk által visszaállított tőzsdeszabályok 24. §. szerint pedig minden ügy­let, mely ily szokásokra való hivatkozással alakul, a tőzsde választott bíróság illetőségéhez tartoznak, miért jelen per a tőzsdebiróság előtt lett volna megindítandó. A budapesti keresk. tszék f. óv márcz. 10. 16139. sz végzésé­vel az illetőségi kifogásokat elvetette; mert az alkusz által kiállított kötjegy a keresk. törv. 340. §. szerint egyedül a szerződés megkötésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom