Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

90 nek bizonyítékául szolgál, az általa közvetített szerződés megkötése azonban a kötjegy kiadásától független. A hivatolt §. e rendelkezéséből pedig önként következik, hogy a kötjegynek a börze szokásjogokra való hivatkozással lett kiállítása magában véve a börze szokásjogokra való hivatkozással kötött szerződés hiányában, a börzebiróságnak a tőzsde szab. 24. §-ban szabályozott kivételes birói illetőségét meg nem állapithatja. Alperes semm. panaszt adott be. A semmitőszék azt elvetette; mert a perr. 496. §-nak azon intézkedése, melyszerint a választott bíróságnak kikötését magában foglaló szerződés írásban állítandó ki, a budapesti áru s értéktőzsdének választott bíróságára nézve is mérvadó s ennélfogva az alperes által ajánlott tanú bizonylat helyesen mellőztetett, az alkusz által kiállított, de a felek részéről alá nem irt 2. sz. a. kötjegy pedig a törvényileg előirt Írásbeli szerződést nem pótolja. 25. A biztosító társaság külföldi ügynökei ellen a beszedett biztosítási dijak iránt támasztott keresetei azon államterület bíróságai elébe tartoznak, ahol fióktelepe s külön könyvvezetése létezik. (1879. május 15. 5862. sz. a.) Viktória biztosító társaság csődtömege, Sch. Emánuel klagenfurti kereskedő ellen 7177 frt 68 fcr beszedett biztosítási dijak megtérítése iránt 1878. aug. 28. a kolozsvári tszék mint keresk. biróságnál keresetet támasztott, minthogy alperes Klagenfurtban, hol a társaság fióktelepje létezett, az ügynökséget kezelte s vezette s a kereseti összeggel mint általa beszedett dijakkal be nem számolt. Alperes kifogásolta az illetőséget; A kolozsvári tszék 1878. nov. 15. 11908. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki; mert alperes mint külföldi — klagenfurti lakos — Kolozsváron nem volt perelhető, miután felperes nem igazolta, hogy alperes szerződésileg magát a belföldi törvényeknek alávetette volna, vagy hogy jelenleg itt az országban laknék vagy birtoka lenne; és alperes meghatalmazása is külföldön keletkezett. Felperes semm. panaszszal élt. A semmitőszék azt elvetette; mert a kereseti követelés oly szerződési viszonyból számlázottnak mutatkozik, mely alperes s a csőd alá került felperesi társulatnak állítólag Gráczban fennállott fióktelepe között forgott fenn, melynek az 1878: 22. tcz. 3. §. szerint külön könyvvezetéssel kel7*