Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

17 ennélfogva érintetlenül hagyandó volt, ugyanazon ítélet a perköltség összegére vonatkozólag fenebbi változtatással, mely a polgári tvrk. rendtartás 251. §-ában, valamint azon körülményben leli indokolását, hogy jelen per a 7320. sz. a. keresettel ugyanazon felek között folyamatba tett perrel egy napon s hasonló szóváltások mellett tárgyaltatott, egyebekben azért volt helybenhagyandó: mert alperesek az A. alatti kötelezvény bizonyító ereje ellen azon okból, hogy azon kötelezvény előttük felolvasva s általuk értett nyelven megmagyarázva nem lett, csak a birói illetéktelenség bizonyítása végett emeltek kifogást, ellenben érdemleges szóváltásaikban ezen kifogást nem érvényesítették, söt beismerték, hogy a keresetbe vett töke, az általak néhai Cs. Juon hagyatékából megvett ingóságok vételárát képviselte, s arról az A. alatti kötelezvényt a szinándi árvatár részére kiállíttatták; minthogy pedig e beismerés folytán az A. alatti kötelezvény lényeges tartalma, s a kereseti követelésnek mind jogczime, mind jogalapja helyesen bebizonyittatik ; minthogy továbbá a kereseti jogosultság ellen emelt azon kifogás, miszerint a 2. sz a. végrendelet szerint a kérdéses ingóságok 1/s része másodrendű alperest illetvén, annak vételárát megfizetni nem tartozik, az A. alatti kötelezvényben elvállalt kötelezettség ellenében ezen perben figyelembe nem jöhet; a kötelezvény aláírása előtt a községi elöljáróság által állítólag szóval tett igéret bizonyítása pedig az A. alatti okirat ellenében meg nem engedhető; végre a jelen pernek másodrendű alperes által egy harmadik szemólylyel folytatott per befejeztéig függőben tartása iránti kérelem jogos alappal-nem bir ; ezeknél az elsöbiróság ítélete helybenhagyandó volt. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő Ítéletet hozott: A budapesti kir. tábla Ítélete indokolásánál fogva, mindazonáltal felperes ügyvédje munkadijának 24 frt 10 krra, alperes ügyvéd munkadijának pedig a két felebbezési díjjal együtt 26 frt 90 krral saját fele irányában megállapítása mellett hhagyatik : mert az ügyvédi dij megállapítása a ptreudt. 252. §-a szerint a bíróság hivatalos hatásköréhez tartozik; mert az ügyvédi dij leszállitása tekintettel a teljesitett munkálatokra, és részben ugyanazon oknál fogva történt, a melylyel a kir. ítélő tábla a perköltsi'g leszállítását indokolja. Düntvénytár. XXI. b