Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)
5 többi alperesek kezére lett háromlása szintén kimutatva van ; és hogy a birtokok azonossága, mi- és mennyisége s fekvése is bebizonyítva lett. Ez alapokon a zálogsomma lefizetése mellett a kereseti zálogos javak felpereseknek megítéltettek, Az ezutáni per folyamában tehát csak az volt eldöntendő, hogy alperesek mindenike a megítélt zálogos javakból külön-külön mennyit tartozik átadni, és hogy viszont azért mily váltsági összeg fizetendő. Az e. bíróság valamint a kir. tábla ítéleteiben egyezőleg határozott abban a részben, hogy a maradványföldek utáni váltság fizetését megítélte. A legfőbb itélőszők a maradványföldek váltságösszege fizetésére nézve mindkét alsó bírósági ítéletet megváltoztatta, s felpereseket ebbeli kérelmükkel elutasította — következő indokolással: Felperesek ebbeli, keresetüket az 1865. évi jul. 23. 923. sz. a. pótkeresethez 2. 3. 4. NB. és a felszámolási keresethez C alatt csatolt mellékletekre alapítják, melyek szerint a nagy-kalászi stb. határokban a tagosítás folytán kimutatott maradványföldek után, az illető földbirtokosok részére járó váltságösszegek megállapittattak. E kereseti kérelemnek azonban helyt adni nem lehetett ; mert ugy az előbbeni törvények s rendeletek, mint az 1871. 53. tcz. 14. §. értelmében úrbéri maradványföldeknek azok levén tekintendők, melyeket a volt jobbágyok az úrbéri állomány megállapított mérvén felül bírtak, s melyekből 1848. évig fennállott törvények szerint, a földesúr uj telkeket tartozott alakítani; melyek azonban most a volt földesuraknak járandó; s a birtokosok által fizetendő kárpótlás mellett, ez utóbbiak kezén maradnak ; ebből önkényt folyik, hogy a mennyiben egyrészről bármely földesúr, csak saját jobbágyainál mutatkozó felesleg-földekből volt jogosítva, illetőleg kötelezve uj jobbágytelkeket alakítani, melyek törvényes hasznai és szolgálmányai csakis őt illették volna, ugy másrészről, az alakíttatni rendelt jobbágytelkek helyébe lépett váltságösszegben is mindenik földesúr csak annyiban részesülhet és tarthat ahhoz igényt, a mennyiben az saját volt jobbágyainak birtokában talált maradványföldek után állapíttatott meg; tekintve azonban, hogy felperesek jogelődének Nagy-Hinden csak 3 kapás szőlőt bírt zsellérje, jobbágytelke azonban nem volt ; az pedig, hogy a nagy-kalászi 2V2, babindali 2V2 s a gesztőczi V2 telkes jobbágyok birtokában találtattak-e az úrbéri állományon felül valamely maradványföldek, a 2. 3. 4. NB. alatti egyességekből ki