Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

48 1. 1 perr. 35. §-a alkalmazást nem nyerhet, ha a felek közt szerződési viszony nem létezett, melyet valamely kereskedőnek hiteladás végetti puszta ajánlása nem pótolhat. (1878. decz. 11. 12325. sz. a.) K. Ignácz bpesti czég, H. Lajos kaposvári kereskedő ellen 569 frt fizetősére f. év június 28. a bpesti kereskedelmi tszék előtt pert indított, keresetlevelében előadván: mikép alperessel több év óta üzleti összeköttetésben állván, midőn ez 1877. júliusban üzlethelyiségében H. Vilmost mint niklai vagyonos s nyilt kelmeüzlettel biró kereskedőt bemutatta a végett, hogy részére 500 írtig áru hitelt nyisson, ezt felperes elfogadta, és H.-nek 560 frt értékű árut hitelezett, miről 491 frtig váltót állított ki, 74 frt 75 kr összeg pedig számlára vezettetett. H. lejáratkor nem fizetvén, bepereltetett, ellene kielégítési végrehajtás intéztetett, de sikertelenül, vagyon hiánya miatt H. ellen a követelés behajtható nem levén ; mert H. nem kereskedő s nyilt üzlettel nem is bir; az a kereskedés, mely Niklán mint H.-féle létezik «Mária H. et Sohn» czéget visel, s ez H. anyjának czége, ez ellen tehát a «H. Vilmos» aláirásu váltó alapján keresetet nem támaszthatott. Miután azonban alperes őt roszhiszeműleg H. kereskedői minősége s vagyoni viszonyai iránt tévedésbe ejtette, eltitkolván azt, hogy az általa ajánlott H. Vilmos nem tulajdonosa a niklai H.-féle keresk. czégnek, és ezáltal felperest 569 frt erejéig megkárosította, neki azért kártérítéssel tartozik, mit jelen keresettel könyvkivonat alapján kíván érvényesíteni. Alperes kifogásolja az illetékességet, mert ő kaposvári lakos, és más alapon a budapesti illetőség ellene meg nem állapitható. A könyvkivonat a keresetlevél szerint is csak 74 frtra vonatkozik, ós az nem is nevére, hanem H. V. nevére van kiállítva, róla semmi szó sincs, kivévén hogy reá vezettetett «garantirt durch L. H.», mi jogtalanul vezettetett reá; mert ő felperesnek H. irányában semmi fizetési ígéretet nem tett, kötelezést nem vállalt, köztük semmi jogügylet sem keletkezett. Ha pedig őt felperes jótállónak kívánta tekintetni, akkor mint kezest kellett volna perelnie. A bpesti keresk. tszék 1877. aug. 12. 60833. sz. végzésével illetőségét megállapította; mert azon kérdés elbírálása: váljon felperes könyvei helyesen vannak-e vezetve, kinek H. Vilmosra vonatkozó ajánlata mint a kérdéses kereskedelmi ügyletet előidéző tény, a főügylet járulékaként szintén keresk. ügyletet képez, kezesség vagy kártérítés czimén lett-e felperes könyveiben terhelve ? az ügy érdemére tartozik;