Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

37 érintő állitása teljesen való volna is, miről azonban panaszttevő, kinek részére a tanácskozási jkönyv nyitva nem áll, biztos tudomással nem birhat; s mert az ítélet bevezetése szerint a határozat az összes periratok felolvasása alapján hozatván, ezzel szemben a per előadójának, ki egyébiránt meg nem neveztetett, állítólagos részrehajló előadása okából emelt, s a perr. 297. §. 8. pontjára alapított merőben puszta panasz figyelembe nem jöhetett. 34. llivatalbóli semmiséget képez, ha telekkönyvi kiigazítási peres ügyekben szóbeli kereset elfogadtatok, s a felek szóbeli nyilatkozatai jegyzőkönyvbe vétetnek; vagy ha a felek által külön tárgyaltatni kívánt különböző kiigazítási keresetek a bíróság által egyesitetten lettek tárgyalva s elintézve. (1878. aug. 13. 16169. sz. a.) Zs. Isza és Sz., Zs. Józa ellen, továbbá Gr. Dana, Zs. Isza, Sz. és J. ellen, mindnyájan telekk. kiigazítás iránt a nagy-kikindai tszék előtt pert indítottak, mely pereknek jkönyvi együttes letárgyalása után, a tszék 1877. évi decz. 11.14637. sz. a. egy közös Ítéletben határozott. A kir. tábla — hova felebbezés történt — az ügyiratokat a 304. §. alapján felterjesztette. A semmitőszék következő határozatot hozott: tekintve hogy a fennálló perrend szabályai szerint rendes eljárásban, hova a telekk. hatóság elébe tartozó telekk. kiigazítási peres ügyek is tartoznak, a felek szóbeli nyilatkozataik jkönyvbe vételének helye nem lehet, hanem az eljárás a perr. 85. §. b) pontjának figyelembe vételével beadandó írásbeli kereset alapján indítható meg; s eszerint az elsőbiróság perrendellenesen járt el, midőn a telekk. kiigazítása iránt beadott kérvény tárgyalása, s az egyesség nem sikerülése folytán a szóbeli keresetet elfogadta, a helyett, hogy a felet a perr. 129. §-ához képest írásbeli kereset beadására utasította volna; tekintve továbbá, hogy a perr. 468. §-a csupán a végrehajtási eljárásnál felmerült elsőbbségi s tulajdoni igények iránti kivételes eljárásra vonatkozván, a felek által külön tárgyaltatni kívánt különböző kiigazítási keresetek, eme §. helytelen alkalmazásával lettek az elsőbiróság által egyesitetten tárgyalva s elintézve, s ezen tárgyalásnál az egyik fél személyesen tett nyilatkozatának elfogadása, valamint az által, hogy az alpereseknek csak egy perbeszód