Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

12 9. Tekintve, hogy az első folyamodást bíróságnak a periratok beterjesztése után felmerülő teendőit a ptrdt 245—253. §§-ai írják elő, ezek közt azonban nincs oly intézkedés, mely az első folyamodásu bíróságot rendes perben a ténybeli körülmények felderítése végett póttárgyalás elrendelésére feljogosítaná, tekintve továbbá, hogy ily póttárgyalás a ptrdtásnak épen a tárgyalási és esetlegességi elvekre fektetett rendszerével merőben ellenkezik s hogy ezen elvektől a perrendtartás egyedül a felebbviteli bíróságok tekintetében tér el s tesz a 108. §-ban kivételt, mely mint minden kivétel szorosan magyarázandó, tekintve végül, hogy a mennyiben szükségesnek találtatott az első folyamodása bíróságot kereskedelmi rendes perekben is a 108. §-ban megengedett kiegészítési jogosultsággal felruházni, az a törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján 1876. évi decz. hó 1-én kiadott kereskedelmi eljárás 12. §-ban kifejezetten ki is tétetett, mely körülmény ismét csak azon törvénymagyarázatot támogatja, hogy a ptrdtás értelmében az első folyamodásu bíróság ily kiegészítésre jogosultnak nem tartatott: mind ezeknél fogva az első folyamodásu bíróság a ptrdtás lényeges szabályaiba ütköző s a 297. §. 1-sö pontja alá vonandó semmiséget követ el akkor, midőn az érdemi eldöntés alapját képező ténykörülményeknek bővebb kifejtése végett rendes perben póttárgyalást hivatalból rendel. (Teljes ülési határozat.) (1878. noveuib. 7-én 195 62. sz. a. kelt határozat.) L. Károly felperesnek Sch. Ignácz alperes elleni 2583 frt s jár. iránti rendes perében a bpesti kir. tszék a befejezett és beterjesztett periratok alapján Ítélethozatal előtt a tényállásnak több irányban leendő kiderítése iránt f. é. július 2-án 25429. szám alatt következő végzést hozott : felperes keresetében a ptrs 64. §. rendeletének tetemes részben nem tévén eleget, nevezetesen felperes keresetében a jogalapitó tényeket, melyekből követelését származtatja, teljesen és világosan elő nem adván, ezeknél fogva s mivel ezen hiányok a per során nem pótoltattak, azon ténykörülmények jkönyvi tárgyalás utján leendő felderítése és törvényszerű bizonyítása, végett a gróf B. Olivér és neje elleni 19000 frtos kölcsönügylet kik között, mikor, és mily feltételek mellett jött létre? mily fekvőségekre nézve, melyik tkkvi hatóságnak, melyik évben minő sz a. kelt. végzése folytán történt az adósok ellen ezen 19000 frtos követelés végett s kik részére a zálogjog tkkvi bekebleztetése ? tórtónt-e a bekebelezett zálogjogban annak tkkvi töröltetésén változás és milyen ? Ha Gr. Henrik a 19000 frtos kölcsönügylet megkötésénél mint megnevezett hitelező nem vett részt s esetleg csak az által nyert jogokat, hogy a hitelező vagy hitelezők által az adósoknak adott pénzérték kiegészítéséhez ugy járult, hogy csak közte és a hitelező vagy hitelezők közt jött létre jogviszony, ezen jogviszonyból, mikor ós milyen feltételek mellett jött létre, s minő okiratok jöttek létre az iránt? Gr. Henrik hol,