Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

13 mikor s milyen jogalapnál fogva milyen bizonyíték szerint ruházta át jogait felperesre, és ezen átruházásról alperes hol, mikor s miképen, ki által értesíttetett ? értesíttettek ezen átruházásról a többi hitelező társak is? hogyan s mikor lettek ezek hitelező társakká és pedig közvetlenül a kölcsönügylet létrejötténél s az adósokkal is szemközt vagy csak a hitelezőknek egymásközti tényei és kikötései alapján? a többi hitelező társak részei egyenként milyenek voltak? mily további szerződésekkel szabályoztattak ezen társak jogai? milyen módon, tudniillik az adósok vagy nevükben más által biróságon kívül tett fizetési vagy másféle törlesztési vagy pedig végrehajtási uton történt 19000 frtra nézve e kielégítés és pedig mikor s hol, mily netáni részletekben s milyen bizonyítékok szerint, végre a felmerülendőkhöz képest még netán felmerülendőknek mutatkozó ténykörülmények előadása s bebizonyítása végett határnapul f. é. jul. 25-dikének d. e. 9 órája tűzetik ki, s felek képviselői felzeten értesíttetnek. Ezen végzés ellen alperes részéről 3182 6. sz. a. semmisógi panasz adatoft be, mivel az első folyamodásu bíróság ily tárgyalás és bizonyíték kiegészítését hivatalból elrendelni jogosítva nincs. A kir. semmitőszék a neheztelt végzést a ptrs 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette s a kir. tszéket szabályszerű eljárásra utasitotta ; mert olyan hivatalbóli nyomozási eljárás, mint a milyen a neheztelt végzéssel czélba vétetett rendes perben az e. f. bíróságnak megengedve nincs. 10. Az ipartörvény (1872: VIII. Icz.) 98. §-a értelmében az iparosok és segédek vagy munkások között a munka vagy tanviszonyból felmerülő peres kérdések a törvény rendes útjára esak az esetben tartozván, ha az iparbizottság, illetve hatóság azok iránt határozott : az iparhatóság által kiállított oly érteimii bizonyítvány, mely szerint a felek az egyezség nem sikerülte miatt a törvény rendes útjára utasíttattak, a pernek a polgári bíróságok eiött leendő folyamatba tételére alapul nem szolgálhat. (1878. évi ezept. hó 11-én 15723. sz. a. hozott határozat.) P. Henrik Lajos mint felperes, G. H. pozsonyi bejegyzett szeszgyáros alperes ellen szolgálati bizonyitvány kiadása s járulékai iránt keresetet inditott, bemutatván a pozsonyi városi kapitányság bizonyítványát, mely szerint előtte az egyezség nem sikerülvén, a felek a rendes per útjára utasittattak. Alperes kifogást tett az eljáró bíróság illetékessége ellen, mivel a bemutatott bizonyitvány az 1872. évi VIII. tezikk 98. §-ának meg nem felel, s igy ezen per a