Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXI. folyam (Budapest, 1879)

85 pont szerint nem tekinthetők. Az óvadék átadására is kötelezendő volt, mert az árverési feltételek 4-ik pontja azt világosan rendeli, azon feltételek pedig alperes irányában az árveréssel egyidejűleg voltak érvényesithetők. Végre a bérletbőli elmozdítás is kimondandó volt, mert tekintettel arra, hogy fentiek szerint alperes község szerződéses kötelmeit nem teljesítette; felperes azt a szerződés 22. p. b) kikezdése szerint jogosan követelheti. A kir. tábla 1878. apr. 9. 64105. sz. a. elsőbirósági Ítéletet megváltoztatván, alperes községet csak 187 6. apr. járó 87 frt 91 kr bórhátralékban marasztalta el, felperest többi kérelmével elutasít' ván, következő indokból. Alperes község az 1876-tóli bérhátralékban marasztalandó volt, mert maga beismerte tárgyaláskor, hogy azt felperesnek ki nem fizette; az 1874. s 1875. évire nézve azonban felperes elutasítandó, mert alperes tagadása ellenében nem bizonyította, hogy a haszonbéri szerződés (C) a község elöljáróinak aláíráskor az általuk értett nyelven megmagyaráztatott volna; mert habár Gr. J. utólagos vallomásában állítja is, hogy a község bírája a szerződés tartalmáról kitaníttatott) tekintve azonban, hogy ezen tanú kihallgattatása kezdetén ellenkezőt vallott s ezt a kihallgatás befejezése után visszatérve módosította, de másrészről tekintve főleg ezt, mikép éppen ezen szerződés megmagyarázását tanúsító két tanú N. és Pr. egyhangúlag azt vallják, hogy a záradék aláírásakor a község birája jelen sem volt, s hogy azt utólag csak H. Adolf urad. számtartó felhívására írták alá, ugyanazért Gr. ingadozó vallomását ezen két tanú ellenében figyelembe venni annálkevésbé lehetett, mert ezen tanú sem vallja határozottan azt, hogy a szerződés az ő jelenlétében felolvastatott s a bírónak megmagyaráztatott volna. Mindezek folytán a C. szerződésnek alperesileg tagadásba vett pontjai, melyek szerint a község a bérösszeget a beszterczebányai erdöpénztárba lett volna köteles mindenkor befizetni s 115 frt 87 kr biztositékot is készpénzben letenni, s hogy bérfizetés mulasztásánál a bérletből elmozdítható, a perr. 167 —168. §§. szerint alperes községre kötelezőknek nem tekintethetvén, felperest az 1874 — 1 875. évi hátralék iránti keresetével azért kellett elutasítani, mert alperes azt H. Adolf urad. számtartó kezeihez, ki az uradalom nevében s megbízásából az árverést is megtartotta s a C. szerződést is ő irta alá, jogérvényesen fizethette, s mert alperest a 2. sz. alatti felperesileg is valódinak elismert, s H. számtartó által kiállított nyugtával igazolta, hogy az 1874 — 75-ki bérösszeget 309 frttal kifizette; s mert