Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

89 zálogjogot nyert hitelezője felebbezett, minélfogva a budapesti kir. Ítélőtábla 1874. évi szeptember 5-én 4183. szám alatt következő végzést hozott: az eljáró kir. törvényszéknek fentebbi végzése neheztelt részében, tekintve, hogy az átmeneti intézkedések iránt kelt igazságügyminiszteri rendelet XIX. czikke 1. pontja által fentartott csődtörvény 18. §-a szerint az összeírás a bukott hivatalos fizetésére ki nem terjesztethetik, megváltoztatik, s folyamodók eziránti kérelmének hely nem adatik. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő végzést hozott: A fentebbi kérelemnek hely nem adatik, és a budapesti kir. tábla fentebbi végzése indokolásánál fogva annál is inkább helybenhagyatik, mivel az 1871. VIII. t. czikk 62. §. d) pontja s a 64. §. végszavai a csőd alá jutott biró vagy bírósági hivatalnok, mint államtisztvisclőnek viszonyait az állam irányában szabályozván, a közte s hitelezői közt fennálló viszonyt nem érinti, a felhivott törvények által tehát az 1840. XXII. törvényczikk 10. §-a változást nem szenvedett. 62. A bérbeadó kincstár s telepitvényesei között, a bérlök befolyása nélkül létesült váltsági szerződések folytán, a bérlemény egy része, a terménybeli szolgálmányok, a szerződésileg biztosított évehkinti bevételből elvonatván, a bérbeadó annak megfelelő értéket tartozik megtéríteni, ami azáltal az évi jövedelemből elesett. (1875. ápril 30-án 3206. sz. a.) K. Ágoston n.-becskereki ügyvéd mint perügy elő által képviselt B. Vilibald és V. csődtömege a párdányi kir. kincstári uradalom e. 1875. aug. 9-én a n.-!iecskereki tszék előtt 203,488 frt 8 V2 kr elvont haszon fizetésére pert indított. B. Vilibald s V. A. egyesség B. szerződés szerint a párdányi uradalomhoz tartozó államjavakat 1851. évtől 1874-ig 32000 frt évi bér mellett haszonbérben bírták. A B. szerződés szerint jogosítva voltak a párkányi uradalomhoz tartozó Jánosföld, öregfala, Újvár és Ó-Telek községek által a telepítési szerződések értelmében teljesítendő szolgálmányokat bevételezni, s azokat 1866. évig tényleg be is szedték; azonban azoktól 1867. illetőleg 1869-től kedve elestek azért, mivel a kincstár a bérlők kihallgatása s hozzájárulása nélkül, azon községekkel megváltási szerződésekre lépvén, azon időtől a községek sem pénz sem terménybeli tartozásokat ki nem szolgáltattak, sem a gyalog napszámos s hosszú fuvart nem teljesítették. A bérlők