Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

87 XXII. törvényczikk 10. §. b) pontjának utolsó része értelmében ellene a csődöt elrendelni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban a másodbiró­ság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben : mert felperes, kinek az 1840. évi XXII. törvényczikk 6. §-a rendeleténél fogva kötelességében állott volna az alperes fizetési tehetetlenségét előtüntető adatokat már csődnyitási kérvényében elő­adni, az iránybani tárgyalás folyama alatt sem szolgáltatott bizonyí­tékot, minthogy sem alperes banknak végleszámolás alatt állását, mely különféle okoknál fogva történhetvén, abból magából fizetési tehetetlenségre következtetést vonni még sem lehet, sem a csődelren­delésnek más hitelezők részéről történt kérelmezését, mely alaptalan is lehet; végre sem panaszlottnak G. alatti levelében kelt abbéli nyilatkozatát, hogy egyedüli vagyonát képező activ követeléseinek behajthatása kétséges, s ennélfogva vagyoni állapota igen kedvezőt­len, mely körülményből fizetési tehetetlenség szükségkép nem folyik, az adós fizetési tehetetlenségének igazolására törvényszerű bizonyí­tékul elfogadni nem lehet, és mert ily körülmények között alperes követelési és tartozási állapotának kimutatására ugyancsak az idé­zett 6. §. további rendeleténél fogva kötelezhető nem lévén, valamint alperes vagyonbeli állapotának az idézett törvényczikk 8. §-a rende­letéhez képest bíróilag leendő megvizsgálása helyt nem foghat, ugy a 10. §. b) pontjának végszavaiban érintett eset jelen ügyben fen­forgónak nem tekinthető. 59. Ha a külföldi hitelező a csőd megnyitása felöl a csődtörvény 31. §-a rendeletéhez képest sem értesíttetett, az általa a csődkeresetek beadására kitűzött határidő után beadott kereset is elfogadandó. (1875. jan. 18-án 31. sz. a.) F. Jánosnak K. Teréz csődtömege ellen 223 frt 55 kr iránt beadott csődkeresetót az elsőbiróság mint elkésettet hivatalból visz­szautasitotta. A mondott hitelező e végzés ellen felebbezvón, ennek folytán a budapesti kir. ítélőtábla 1874. évi okt. 14-én 4917. sz. a. következő végzést hozott: Az eljáró törvényszéknek fentebbi végzése, tekintve, hogy a 3175/á93i. számú elsőbirósági jelentéshez csatolt 2070/873. számú felter­jesztésben, a m. kir. igazságügyminiszterium a csődtörvénynek csak a belföldre vonatkozó 28. §-a szerinti intézkedés megtételére keres-

Next

/
Oldalképek
Tartalom