Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

7S tokossá váljék oly értelemben, hogy az időközben húzott hasznot megtéríteni kötelezve ne legyen. A mi a megtérítendő haszonvételek mennyiségét illeti, figyelembe veendő, hogy a felperes javára megállapított osztályrész 1029/IOOO catastrális holdat teszen, s hogy kizárólag ezen osztályrész képezi tárgyát a 4288. szám alatt jegyzőkönyvben foglalt bírói becslésnek. Ezen becslési jegyzőkönyvben csak az lett kitüntetve, hogy az egyes földrészletek minőségéhez képest egy 1200 Q öles hold után a haszonbér egy évre mennyit tesz ki, minélfogva ezen becslés által csak az adatok lettek szolgáltatva, melyek alapján a felperesnek jutott osztályrészben foglalt földrészletek után járó haszonbér kiszámítható. Az iratokhoz Pa alatt csatolt telekkönyvi hivatal előtünteti az egyes földrészletek térmennyiségét, mire alapítva a megejtett számítás azt tünteti elő, hogy az 1871. évre a haszonbér 173 frt 70 krt tesz ki. mely összeg mint elvont haszon egészben volt felperesnek odaítélendő, minthogy, mint már említtetett, a becslés tárgyát kizárólag felperes osztályrészébe esett földrészletek képezték. 53. hi értékpapírok sem valóságos vétel, sem tényleges eladás tárgyát nem képezvén, hanem azokkal csak fogadásszerö tőzsde üzérkedés gyakoroltatván; ilynemű üzérkedések, a felmerült árkülönbözet s kamatainak per ntoni követelésére fel nem jogosítanak. (1878. május 29. 4708. sz. a.) A franko magy. bank A. Gyula e. 1875. évi májusban 2291 frt börzekülönbözeti tartozás fizetésére a bpesti trvszék előtt pert indított, melynek befejeztével a trvszék 1877= jun. 19. 21045. sz. a. felperest keresetével elutasította s 100 frt perköltségben marasztalta, mert felperes keresete jogalapját képező azon tény állítását, hogy alperes megrendelésére és számlájára az A. könyvkivonati értékpapírokat vásárolta s megbízásából részére kezelte, — alperesnek azon beismerésével kívánja igazolni, hogy alperes elleniratilag beismeré, mikép felperessel azokra u. n. depót egy részére pedig «report»ügyletet kötött; azonban ezen alperesi beismerés felperesi kereset alapját képező ténybeli állítás beismerését nem foglalja magában, mert alpetes azon ügyleteket, melyeket felperessel megkötötteknek lenni beismert, beismerésében természetökre nézve is tüzetesen körvonalozta.