Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

70 ság alpereseket a nékik megitélt főeskü letétele esetére a kereset alól felmentette, az eskü le nem tétele esetére azonban őket a ke­reseti tőke és járulékainak megfizetésére egyetemlegesen kötelezte. A budapesti kir. itélő tábla 1877. évi november 13-án 50870. sz. alatt hozott Ítéletével a budapesti kir. tábla Ítéletét indokain kivül még azért is helybenhagyta : mert habár felperes a •/• alatti szerződésre vezetett nyugta valódisága ellen kifogást nem tett, annak tartalma valódisága ellen azonban a p. t. rendt. 169. §-ában megállapított elv hasonszerűsé­génól fogva a p. t. rendt. 230. §-ban megállapított bizonyítási mód­dal élhetett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék pedig következő ítéle­tet hozott : A budapesti kir. tábla Ítélete az abban felhozott és felhívott indokokból helybenhagyatik, magában értetődvén, hogy miután a főeskü letételére mind kétrendü alperes kötelezve van, az egyetemle­gesség ellen pedig kifogás nem tétetett, a főeskü letételének alpere­sek bármelyike által való megtagadása úgy veendő, mintha a fő­eskü le nem tétetett volna. 46. Ha valaki bár szívességből bizonyos dolognak helyiségében leendő Ierakatását megengedi, ez által annak őrzésének kötelezettséget is magára vállalja, s azért ha a dolog elvesz, vagy abban kár okozhatik, azt megtéríteni tartozik. (1876. február 29-én 1454. sz. alatt.) Sp. Adolf felperesnek Sch. Mór alperes ellen 2 hordó gépolaj, illetve 60 frt 6 kr kárpótlás és járulókai iránt az első birÓ3ág kö­vetkező ítéletet hozott: alperes köteles 8 nap alatt különbeni végre­hajtás terhe mellett a keresetlevélben körülirt 546 font súlyú két hordó gépolajat természetben átadni, esetleg pedig 60 frt 6 kr tőkét, s ennek 1876. június 26-tól járó 6% kamatait s 20 frt perköltséget megfizetni: következő indokoknál fogva : eltekintve attól, hogy alperes által hivatkozott Fr. Henrik tanú vallomása, részint mivel nevezett tanú alperes szolgálatában áll, részint mivel a tárgyalási jegyzőkönyv tanúságaként, a jelen ügyben feltűnő érdekeltséget tanúsított, az ellenfél kifogására a p. t. rendt. 193. §-a szerint birói figyelembe nem vehető; miután a kihallgatott tanú vallomása által felperes kereseti előadásai meg nem czáfoltat­tak, a mennyiben a kihallgatott tanúk tudtán kivül is létrejöhetett peres felek között azon megállapodás, illetve egyezmény, melyre fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom