Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

53 De másrészt alperes sem kötelezhető, hogy az összes befizetett dijakat visszafizesse. Mert a keresk. t. 506. (illetve 486. §.) azt rendeli, hogy a mennyiben a bizt. szerződés érvénytelenségét vagy megszüntetését a biztosított okozta, a tizetett dijakat vissza nem követelheti, viszont ha azt a biztosító idézte elő, a befizetett dijt vissza nem tarthatja ; s ha egyik eset sem fordul elő, a biztosító a befizetett dij 2/s-dát a viselt koczkázat fejében megtarthatja. Ezen rendelkezés bővebb felvilágosításául szolgálnak a ker. t. 504. §. 3. p. 505. §. 3. 4. p., hol azon esetek soroltatnak elő, melyekben a biztosított befizetett dijait vissza nem követelheti. — Ezen esetek azonban mind olyanok, melyekben a biztosítottat vagy kedvezményezettet roszhiszemüsóg vagy vétség terheli, mi különösen az 505. §. 3. pontjából tűnik ki, mely szerint a vétlen késedelem a szerződés hatályát meg nem szünteti. A törvény ezen rendelkezéséből kiindulva, a biztositót is csak az esetben lehet a szerződés hatálytalanságának okozójául tekinteni, sőt ennek folytán a dijak visszafizetésére — tekintet nélkül a viselt koczkázatra — kötelezni, ha őt roszhiszemüsóg vagy vétkesség terheli. Jelenleg azonban sem egyik, sem másik eset nem forog fenn. Azt, hogy alperes társaság roszhiszemüen járt volna el, felperes sem állítja ; de vétkességről sem lehet szó, mert a viszonbiztositás törvénvileg nincs kizárva, azon esetben pedig, ha a viszonbiztositás nem a bizt. szerződés megkezdésekor, hanem annak folyamában létesült, az ügylet természetéből önként folyik, hogy a viszonbiztositó az ezentúl fizetendő dijakkal meg nem elégedhetik, hanem az időközben fokozódott koczkázat fejében, az annak megfelelő díjtartalék átadását is követelheti. Továbbá mert alp. társaság felszámolását elhatározván s uj ügyleteket többé nem kötvén, alaposnak tekintendő azon előadása, hogy a G. a. szerződést épen a biztosítottak érdekében kötötte azon czélból, hogy az ezentúl befolyandó díjrészletek nagy része az üzleti kiadások által fel ne emésztessék s ezáltal kötelezettségei teljesítésében a biztositottak irányában ne gátoltassók. De ettől eltekintve, miután alp. társaság az életbiztosítási szerződéssel egybekötött koczkázatot éveken át viselte, s az ennek megfelelő összeget (melyet a fizetett dijakból a díjtartalék levonása után fenmaradó összeg képezi) részint üzleti kiadásainak, részint a bekövetkezett halálozások folytán esedékessé vált bizt. dijak fizetésére, a bizt. ügylet természeténél fogva, jogosan fordíthatta ; az alperes által jogszerűen felhasznált többlet visszafizetését elrendelni annál kevésbbó