Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

delkezési jogot mások tulajdonába bocsátotta, akár azért, mert a rendelkezési jog tőle törvényesen elvonatott (p. o. csődnél) vagy végül a mely bizt. társaság, díjtartalékát egyébként helyezi el, mint a bogy azt a törvény imperative előszabja : az ily helyzetbe került bizt. társaság, a biztosított irányában nem tekinthető többé a bizt. ügylet folytatására jogosult s alkalmas jogalanynak, a mennyiben a biztositó a felsorolt esetek bármelyikében azon törvényes feltételt szegte meg vagy betöltésére vált képtelenné, mely jogi lételének, törvényes fenállhatásának változhatlan, mert törvényileg szigorúan parancsolt alapja. Ahhoz tehát, bogy a bizt. ügylet felsorolt esetek bármelyikében, a biztosított irányában, ki nem csak a szerződés, hanem a törvény alapján is, sőt »ez utóbbin leginkább biztosítva látja jogait, hatályvesztettnek legyen tekinthető, nem szükséges, miszerint a törvény szerződés vagy alapszabályban előre látott azon esetek valamelyike, melyek kifejezetten a szerződés hatályát elenyésztetik, fenforogjon és bizonyittassók. A törvény idézett alapfeltóteleinek megsértése eoipso hatálytalanná teszi az ügyletet azon fél irányában, ki kifogást emel; hatálytalanná tenné még akkor is, ha e részben a törvénynyel, vagyis a fent előadottakkal ellenkező megállapodás jött volna is létre a szerződósben; mert ezen viszonyt a törvény a közérdek javára szabályozta kötelezőleg, az tehát a felek akaratától nem függhet. Ha a fenforgó perkérdés a kifejtett törvényes szempontok alapján vétetik bírálat alá, ki fog tűnni, hogy a «Hazai) a «Tiszával*) kötött s tényleg foganatosított viszonbizt. szerződéssel s összes díjtartalékának «Tiszára» tett átruházásával a törvény idézett rendelkezéseit megszegvén, díjtartalékkal többé nem rendelkezvén, ugy tényleg, mint jogilag képtelenné tette magát biztosítottjai irányában a bizt. szerződés törvényes folytatására; minek szükségkópi első jogi következménye az, hogy a biztosított, a törvény alapján többé nem álló társasággal, szemben ennek világos törvénysértésével nem köteles a szerződóst a maga részéről folytatni; s innen folyólag követelheti, hogy az ekként órvényvesztett szerződés alapján, a szerződési czél elérése végett, addig jóhiszemmel teljesített befizetései, a lörvényes kötelezettségét megsértő, s ezáltal a kitűzött szerződési czólt meghiúsító másik fél a társaság által visszatérittessenek. Való ugyan, hogy a bizt. társaságok ama jogosultsága, mely szerint a ker. tör. 508. §. alapján elvállalt koczkázataikat egészben vagy részben viszonbiztosithatják, még pedig a 473. §-kónt szabad DüntWoytár. XX.