Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XX. folyam (Budapest, 1878)

36 zását akár alperesnek, akár helyette másnak megfizette volna: kitűnik, hogy alperes megtartási joga igazolt jogos alapon nyugszik. Hogy a C. engedmény s azon körülmény, mikép a F., illetve H. Gyula elleni alperesi követelési jog még polgári peruton bíróilag érvényesítve nincs, mennyiben szolgál azon érvényesítés akadályáulr ennek elbírálása jelen per keretébe, hol csak arról van szó : köteles-e alperes a letett részvényeket kiadni ? nem tartozhatik. A kir. tábla 1877- decz. 12. 5631. sz. a. megváltoztatván a tszók ítéletét, alperest a két bankrészvény kiadására, vagy tőzsdei értékének a részvényekhez tartozó szelvények felperes általi visszaadása mellett teendő fizetésére kötelezte. Indokok : Alperesnek a C. engedmény e. kifogásait mellőzni kellett, mert annak valódisága nem tagadtatott; továbbá mert a szelvények felperes birtokában létezvén, jelen per tárgyát nem képezik; mert végre alperesnek különben is jogában áll az engedményes e. mindazon kifogásokkal élni, melyeket az engedményező ellen érvényesíthet. Alperes viszonkeresetet nem támasztván, jelen per tárgyát csak azon kérdés képezi: váljon alperes a kérdéses részvényekre bir-e megtartási joggal ? , Alperes e részben beismeri, hogy H. Gyula ellen azon szolgálati viszonyból kifolyólag, melynek folytán a részvények letéteményezése történt, követelése nincs; s megtartási jogát csakis F. Károly elleni követelésére állapítja. Minthogy azonban megtartási jogot csak oly tárgyakra lehet gyakorolni, melyek magának az adósnak tulajdonjogát képezik, H. Gyula pedig alperesnek jelenleg nem adósa, s csak akkor leend azzá, ha F. Károlynak, H. Gyula elleni követelése alperes által biróilag lefoglaltatni s reá átruháztatni fog: alperes megtartási jogát elismerni nem lehetett s alperest marasztalni kellett. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét hagyta helyben indokainál fogva. 27. A szállított áruk áráért az felelős, kiről bizonyittatik, hogy a megrendelés s átvétel idejét megelőzőleg tulajdonosa volt azon üzleti ezégnek, melyhez az áruk küldettek, s a melynek részéről azok át is vétettek. (1878. márcz. 26. 151. sz. alatt.) F. Jakab, Sch. Henrik czóg ellen 673 frt fizetésére a bpesti keresk. tszék előtt pert indított. A keresk. tszék 1877. okt. 12. 78111. sz. alatt alperest a ke-