Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

45 akkor is a midőn a gyámhatóság előtti eljárásban az örökjog vitássá vált a 255. §. szerint a hagyatéki bíróság illetőségi köre változatlanul főnhagyatott, mi mellett a törvény 227., 236. §§-aiban foglalt rendelkezések helyt foghatnak, a nélkül, hogy ebből azon esetre, a midőn az eljárásra a bíróságok hivatvák a ptrsban az örökösödési eljárás illetőségére vonatkozó szabályok hatályon kivüli helyezését lehetne következtetni. A jelen esetben azonban nincs tárgya azon kérdés eldöntésének, hogy az eljárásra a szatmár-nómeti kir. tvszék vagy jbiróság legyen-e illetékes; mert az örökhagyó után férjén kivül egyedül kiskorú gyermekek maradván hátra, az eljárásra a gyámhatóság illetékes, a hová a kir. jbiróság a hozzá a törvény 227. §-ához képest beküldött halálesetet a 228. §. végszavai szerint beterjeszteni tartozik. 29. Tekintve, hogy a ptrs. 560. §-a a) és b) pontja szerint a hivatalos örökösödési eljárás esak az örökösök kérelmére tehető folyamatba, azon §. c) és d) pontjaiban emiitett érdekeltek alatt pedig az előbbi pontokkal való egybefüggésnél fogva és miként a d) pont ntolsó tételéből is kitűnik, hasonlólag csak az örökösök értendők, — és ezzel öszhangzólag a ptrs. 580. §-ban is kifejezetten csak az örökösök jogosíttatnak fel a hirdetményi örökösödési eljárás kérelmezésére; tekintve továbbá, hogy a ptrs. oly szabályt, melynél fogva az örökösödési eljárás folyamatba tételét az örökhagyó vagy örökös hitelezője vagy más oly személy, kire az örökös örökjogát átruházta, szintén kérhetné, nem foglal magában, ily rendelkezés hiányában pedig e jogosultságot más személyekre, mint az örökösökre kiterjeszteni nem lehet, mert a törvény a jogosultság föltételeit nem határozván meg, azok fölött a bírónak — és pedig a ptrs. 580. §-a esetében a felek meghallgatása nélkül — belátása szerint kellene határozni; tekintve végre, hogy azon esetben, ha az örökösödési eljárás folyamatba tétele iránti jogosultság oly harmadik személyre is kiterjesztetik, kire az örökös örökjogát adásvétel ntján vagy más jogczímen átruházta, az átruházási okmány kiállításának külalakja, s ha az átruházás valódisága az illető örökös vagy az örökös társak által kétségbe vonatik, a további eljárás tekintetében, a ptrs. által meg nem oldott s részben perenkivüli eljárás utján tisztába sem hozható kérdések merülhetnének fel: ....... „ mknél fogva, ugy a hivatalos, mint a hirdetményi örökösödési eljárás esak az orokosok, nem pedig azon harmadik személyek kérelmére vagy érdekében tehető folya. matba, kikre az örökösödési jog vagy egyes örökségi tárgyak tulajdona az örökös által atrnháztatott. (Teljes ülési megállapodás.) (1878. márcz. 6-án 27462/777. sz. a. kelt határozat.) Néh. özv. Sch. Benedeknó szül. G-. Erzsébet hagyatéki ügyében a pestvidéki kir. tszék 1877. nov. 20-kán 15187. szám alatt következő végzést hozott : folyamodók kérelmükkel jelen kérvényük ós mellékleteinek az