Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

18 vényéhez a szerződő felek kölcsönös beleegyezése ép ugy megkívántatik, mint a szerződés megkötéséhez szükséges volt, az ezen ujitott per során kihallgatott tanuk vallomásával s a felmerült többi mellékes, és csak következtetésen alapuló ténykörülményeket törvényes félbizonyitékul sem lehetett venni arra nézve, hogy az A. alatti adásvevési szerződéstől mindkét fél elállott volna. E szerint tehát az elsőbirósági ítéletet megváltoztatni, és az anyaperbeli ítéletet hatályában továbbra is fentartani kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét az ügy érdemére vonatkozó részében indokainál fogva, mindazonáltal oly kiegészítéssel hagyta helyben, miszerint alap perbeli felperesek viszont kötelesek 549 frt vételárbeli hátralékot, és ennek az 1860-iki egy évre, továbbá az 1875. évi augusztus 11-től, mint a kérdéses ingatlanok használatba vétele napjától a kielégítésig számítandó 6% kamatait 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett, oly módon megfizetni, hogy abból a kereseti ingatlanságot terhelő árvatári tőke, és kamat hátralék előlegesen készpénzzel, vagy esetleg ujitott alperesekrei átruházásuk folytán, újító felperesek kötelezvényének visszaszolgáltatása által kielégíttetvén, az ebből fennmaradó összeg újító felpereseknek, mint a kereseti ingatlanság eladóinak kifizetendő leend: mert alapperbeli felperesek alapperbeli keresetükben az A. alatti adásvételi szerződés teljesítését kérelmezték, ez lévén tehát a per főtárgya, mennyiben a kétoldalú szerződésnek betöltése jogosan csak ugy követelhető, ha a betöltést követelő maga részéről is eleget tett az abban foglalt kötelezettségeknek; mennyiben továbbá ugyanezen betöltetni követelt szerződésben alperesbeli felperesek és a B. árvák ezen ingatlanságot terhelő követelésének 649 frt tőke összeg erejéig a terhelt ingatlannak használatba vételével egyidejűleg leendő kielégítésére kötelezettséget vállaltak, a szerződés ezen a birtok használatba vételével egybekötött pontjának teljesítése, illetőleg betöltése jelen per tárgyát épen ugy képezi, mint az ezzel okozatos összefüggésben lévő vételnek a vett birtok átadása általi foganatosítása ; a mint hogy ezen kérdés már az alapperben is vita tárgyát képezte, hol az alapperbeli felperesek a vételárnak a B. árvák kielégítés a fenhagyott részét az Sz. Péter és nejének eladott földjük árából ujitó felperes kezeihez lefizetettnek, s részben a Huszárfóle zálog kiváltása által lerovottnak, alapperbeli alperesek ellenben ezen összegeknek másféle tartozási számlára történt fizetését állították anélkül, hogy utóbbiak ilyetén állításukat kellőleg