Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XIX. folyam (Budapest, 1878)

20 14. A községi képviselet által a különlegeltetés eltiltatván, az, ki ennélfogva a legeltetésből kizáratott, sommás visszahelyezési joggal abban az esetben sem bir, ha az, hogy a'.község fentebbi határozatának hozatalánál az 1871. XVIII. tvezikk rendeletei megtartattak, az illető fél ebbeli kifogása ellenére sem igazoltatott. (1877. június 20-án 8856. sz. a.) L. János felperesnek L. József és Gr. András alperesek ellen sommás visszahelyezés iránt indított sommás perében az elsőbiróság felperest Turdossin mezőváros birtokához tartozó Oravicza legelőn gyakorlott külön legeltetési használatba visszahelyezte. A bpe3ti kir. ítélőtábla 1877. évi február 27-ón 2149. sz. a. hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta ; mert alperesek a kihallgatott tanuk vallomásaival részben beigazolták ugyan, hogy az Oravicza legelőn az egyes birtokosok által 1876 évig gyakorolt külön legeltetési használat a községi képviselő testület által beszüntettetett, azonban, hogy olyatén rendszabály 1871. évi XVIII. tvezikk 27., 105. ós 106. §§-aiban foglalt módon hozatott, s az szabályszerüleg kihirdettetett volna, nemcsak hogy be nem bizonyították, sőt olyatén változást tartalmazó képviselő testületi határozatot, vagy arra vonatkozó jegyzőkönyvet felmutatni nem tudván, az felperesre nézve jogérvényesnek nem tekinthető : s ennélfogva az a kereseti legeltetésnek a tanuk által is igazolt használatába visszahelyezendő, s ekként az elsőbiróság ítélete helybenhagyandó volt. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a kir. tábla ítéletét helybenhagyta, s felperest visszahelyezési keresetével elutasította : mert felperes azon alperesi állítást, hogy a kérdéses területen a legeltetés rendje iránt időről-időre a községi képviselő testület intézkedik, közelebbi perbeszédóben nem tagadván, ós ezzel egyszersmind az is, hogy felperesnek érintett legeltetési használata folytonos nem lehetett, szintén bebizonyitottnak veendő lóvén, miután a szóban forgó 1876. évben ama legeltetés rendjére nézve valósággal intézkedett, a kihallgatott tanuk vallomásával, az pedig, hogy alperesek felperes marháját azon intézkedés következtében, mint községi közegek hajtották legyen be, felperesnek saját beismerésével kellőleg begyőzve van, ugyanazért alperesek ellen, mint kik imént említett minőségükben annak megbirálására, ha vájjon a községi képviselő testület érintett intézkedésénél az 1871. XVIII. tvezikk szabályai megtartattak-e jogositva sem voltak: a visszahelyezésre a törvény megkívánta önhatalmú háboritás tényálladékát megállapítani nem lehet.