Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVIII. folyam (Budapest, 1878)

17 zása napjától számítandó kamatai, 25 frt kibázasitási költség s ennek 1874. óvi ápril 28-tól számítandó kamatai megfizetésére kötelezte ; mert alperesek azt, hogy néhai S. Péter testvérei legyenek, továbbá, hogy S. Péter végrendelet, továbbá fel- és lemenő Örökösök hátrahagyása nélkül halt el, a per során beismerték, s igy alperesek a nevezett örökhagyó oldalági örököseinek tekintendők ; s a mennyiben felperes által azon körülmény igazolására nézve, hogy alperesek nevezett örökhagyó után ingatlan birtokot örököltek, kinált főesküt el nem fogadták, sem vissza nem kínálták, azon körülmény, hogy alperesek nevezett örökhagyó után ingatlan birtokot örököltek is bebizonyitottnak tekintendő; minthogy továbbá alperesek előadása szerint kétségtelen, hogy felperes másodszor is férjhez ment, s őt mint első férjének özvegyét a törvényes hitbér és kiházasitási költség törvény szerint is illeti, — ellenben alperesek azon kifogása, hogy a hagyatéki tárgyak közül 7 drb szarvasmarha, 2 drb ló, 1 drb sertés, 4 darab malacz és 70 frt föld ára felperes birtokában maradván, azokból magát követelésére nézve kielégítette, azon okból, mert alperesek ezek iránt viszonkeresetet nem támasztottak, de azt, hogy ez ingóságok hitestársai örökösödés czímén felperest ne illetnék, kimutatni meg sem kisértették, figyelembe nem vehető: ezeknél fogva alpereseket, mint kik azt, hogy az öröklött vagyon jelen követelés kielégítésére elegendő nem lenne, nem is állították, a hitbér s kiházasitási költség, ugy annak kamatai megfizetésére kötelezni, egyebekben az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék pedig következő Ítéletet hozott: Ámbár különben a férjhez ment özvegynek, mint hitbért, mint kiházasitási költséget férje örököseitől követelni joga van, de mivel felperes azon állítását, hogy az alperesek néhai férjétől vagyont örököltek, csakis az alpereseknek oda kinált főesküvel kívánta bizonyítani, a főeskü általi bizonyitásnak pedig csakis minden más bizonyítékok hiányában lehetvén helye; minthogy felperesnek módjában állott fentebbi állítását más szabályszerű módon is, jelesül hagyatéktárgyalási, telekkönyvi vagy egyéb közokiratokkal, avagy tanúvallomásokkal bizonyítani, jelen, esetben a főeskü általi bizonyitásnak helye nem lehet, a kir. táblai Ítélet a felebbezés tárgyát tevő 40 frt hitbérre, s kiházasitási költségre nézve megválDöntvénytáV XVIII. 1,