Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

50 mert bár maga a kereset alapját képező vétel alperesre nézve üzlete köréhez tartozónak veendő, következőleg a keresk. törvény 260. §-a szerint kereskedői ügyletre alapított követelés forog is fenn, nem semmisíthető meg az eljárás illetéktelenség indokából, mivel jelen perügy mint kereskedelmi ügy is az eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 7. §, 1. pontja szerint az eljáró kir. járásbíróság illetékessége alá tartozik; annak megbirálása pedig, hogy az ügy alapos eldöntésére további bizonyítási eljárás szükséges-e? hogy az ítélet helyes indokokra van-e fektetve? s mennyiben volt panaszló elmarasztalható? az ügy érdemi vizsgálatára tartozik, mely irányban egyedül felebbezésnek van a ptrt. 4. §-a szerint helye, mert végül a marasztalási összegnek külföldi pénznemben történt megállapítására tekintettel a ker. törv. 326. §-ára, miután annak a hazai pénznem szerinti értéke biztos alapon kiszámítható az ítéletet végrehajthatlaná nem teszi. 4. A vitássá vált valamely jogügylet létrejöttének ideje csak az abból felmerült per eldöntésénél alkalmazandó anyagi törvények tekintetében szolgál irányadónl; ellenben a bíróság illetékességére nézve, mely a per folyamatba tételekor érvényben levő törvények által szabályoztatik, azon idő befolyással nincs. Oly szerződés, melylyel a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapírok egyedül azok nemének felemlítése, de egyediségüknek közelebbi megjelölése, névszerint részvényeknél vagy sorsjegyeknél azok számainak kitétele nélkül adatnak használat végetti kölcsönre, nem haszonkölcsüni szerződésnek, hanem közönséges kölcsönszerződésnek tekintendő és az ily szerződés alapján az értékpapírok visszaadása iránt indított kereset a kereskedelmi bíróság illetékessége alá tartozik. (1876. január 10-én 23819. sz. a kelt határozat.) Kr. Jakab budapesti czég K. S. losonczi lakos ellen 3 darab losonczi gőzmalom részvénynek és a még le nem járt szelvényeknek természetben leendő kiadatása, ugy a már lejárt szelvények utáni osztalék fejében 810 frt iránt keresetet indított a budapesti királyi kereskedelmi ós váltótörvónyszék előtt, azt állítván, hogy K. Emil részéről alperesnek azon részvények egyedül használat végett adattak kölcsön három hónapra, azokat azonban ez idő lejárta után vissza nem küldötte, s kölcsönző K. Emil tulajdonjogát a felperes Kr. Jakabra átruházta. Alperes kifogásolta az eljáró törvényszék illetékességét, mivel a szerződő felek egyike sem kereskedő, s a részvények csak használat végett kölcsönöztettek, melynél tovább adási szándék nem is foroghatott fenn, miután azok természetben visszaadandók; nem illetékes