Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)
114 köteleztetik az illető tőkét és perköltséget felperes részére megfizetni ; ellenben a többi nem felebbezett része érintetlenül hagyatik. Indokok. Minthogy az egyetemleges marasztalásra vonatkozó kereseti kérelem ellen alperesek a per során semmi kifogást nem tettek, ennélfogva a főesküt le nem tevő alperesek vagy alperes fizetési kötelezettségének meghatározását a fentebbi módon kellett kimondani. B. Pál és R. Manó alpereseknek felfolyamodása folytán a m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék következő Ítéletet hozott: A budapesti kir. ítélőtáblának fentidézett keletű és számú ítélete a ptrs 290. §-a értelmében valamennyi alperes által felebbezettnek tekintetvén, az egyetemlegesség kérdésére vonatkozó felebbezett részében megváltoztatik, és tekintettel arra, hogy oly szerződés vagy cselekmény, melyre az egyetemleges marasztalás alapitható lenne, a keresetlevélben fel nem hozatott, alperesek tehát, habár az egyetemleges marasztalási kérelem ellen kifogást nem tettek, mindegyik csak a maga részére eső xln részben marasztalható, e tekintetben az elsőfolyamodásu bíróság ítélete indokaiból is helybenhagyatik. 79. Ha valaki másnak bizonyos összeget ad azért, hogy az árverésen részt ne vegyen, és kiköti magának ezen pénz visszaadását azon esetre, ha nem ö (a pénz adója) fogja megkapni az árverezendő dolgot: ezen szerződés, mint a mely egy harmadiknak megkárosítására van irányozva és ennélfogva az erkölcsi fogalmakba ütközik, birói eljárás tárgyát nem képezheti. (1877. évi január hó 15-én 109. sz. a.) P. Miklós felperesnek E. Mihály alperes elleni 400 frt iránti perében az elsőbiróság alperest 200 frt s annak 1872. évi január 1-től járó 4°/o kamatai megfizetésére kötelezte. Indokok. Felperes a kereset kérését azon ténykörülményre állapítja, hogy ő alperesnek 1871. évben 400 frtot azon feltételek alatt adott volna, hogy alperes az árverésen, mely a kincstári korcsmálási jognak Ó-Tokánban haszonbérbe adása alkalmával Fogarasban megtartatott, részt ne vegyen, és hogy alperes csak akkor tartozzék a nevezett 400 frtot visszafizetni, ha felperes bérlő nem lenne; továbbá azon körülményre, hogy ő bérlő nem lett ós alperes a kapott pénzösszeget visszafizetni vonakodik. Tekintve már, hogy alperes tagadásával, mindkét fél részéről meghívott tanuk vallomásai által a ptrs 190. §-a értelmében be van