Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

84 czikk 2-ik §-a rendeletére, magasabb fokú kamatot a rendesnél nem követelhet. 58. Minden alap nélkül lopással történt gyanúsítás beesületsértési tényt képezvén, ha ennek folytán a gyanúsított a gyannsitót beesületsértési szavakkal illeti, a sértés kölesónösen kiegyenlítettnek lévén tekintendő, az utóbbinak a szóbeli becsületsértés miatt kereset joga nines. (1877. január 29-én 576. sz. a.) F. Dávid felperesnek Z. József és László alperesek ellen beesületsértési birság s járulékai iránt inditott perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasította : mert felperes H. János, Sz. Mihály és M. János tanúk vallomásával igazolt azon ráfogással, hogy alperesek az ő erdejéből fél öl fát hoztak udvarukra, amennyiben más fájának tudta s akarata nélkül a saját udvarára vitele a lopással egyértelmű, s megtörténte esetére bűnvádi eljárást vonna maga után, alpereseket, miután felperes ellenükben az érintett vádat bizonyítani meg sem kisértette, becsületükben első sorban sértvén meg, midőn tehát alperesek ezen érintett ráfogásórt megharagudva, felperest viszont zsiványnak nevezték, csak a részórőli megsértésüket viszonozván, a dolog ily állásában felperesnek annál kevésbé van a beesületsértési birsághoz joga, mert N. János tanú vallomása szerint alpereseknek a zsivány czimet ugyanakkor vissza is mondotta. A budapesti kir. itélő tábla 1876. évi október 31-ón 34877. sz. a. hozott ítéletével az eljáró járásbíróság ítéletét megváltoztatta, s alpereseket egyenként 20—20 frt beesületsértési birság lefizetésére kötelezte: mert elsőrendű alperes beismerése és másodrendű alperes tagadása ellenében, a per során kihallgatott tanúk vallomásával a becsületsértés ténye igazoltnak bizonyúlván, alperesek a fenti birság megfizetésére kötelezendők voltak, mert azon tény, hogy alperesek házánál az elöljáróság közbejöttével az általuk beszállított fa megszeraléltetett, alpereseket a panaszlott sértésre fel nem jogosította, különben is alperesek nem is ezen tényből, hanem ez alkalommal felperes állított viszonsértéséből eredőleg vitatták a sértés kölcsönösségét, minthogy pedig az e tekintetben felhívott tanúk által a viszonsértés igazoltnak nem tekinthető, a mennyiben Ny. János tanú vallomása Sz. Mihály ellentétes nyilatkozata által megerőtlenittetik, H. János pedig e részben mit sem vall, alperesnek a sértés