Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

67 takarékpénztárból a társaság részére kölcsönvett, de a társaság jövedelméből visszafizetett 1000 frt biztosítására adatott felperes jogelődje által — kihallgatott M. Ferencz és M. Jóska tanúk s volt társulati tagok igazolják, ezt igazolja az is, hogy a váltók ugyanegy napon állíttattak ki, a fizetési határidő azonban mindegyikben a takarékpénztári 4 hónapos törlesztés idejére tétetett, továbbá, hogy azokat D. István nem is bocsájtotta ki, sem lejáratkor egyiket sem perelte be, hanem annak halála után, alperes saját beismerése szerint ő általa bocsájtattak ki ós pereitettek be; tekintve mégis, hogy fenntnevezett tanúk mint volt üzlettársak vallomásai teljes bizonyítéknak nem vehetők, azok azonban a fentírt körülményekkel egybekapcsolva félpróbát mégis képezvén, — a teljes próba előállítása végett felperes jogelődjének a ptrs 225. és 236. §§-ai értelmében a pótesküt oda ítélni kellett, a póteskü letétele esetén bizonyítva levén, hogy alperes a kereseti összeget jogosulatlanul hajtotta be, ez esetben a kereseti tőke és járulókai megfizetésében elmarasztalandó volt. A magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban, mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatta s felperest keresetével feltétlenül elutasította : mert felperes úgy a felek mint a bíróságnak irányul szolgáló keresetlevelében a követelésbe vett összeget tartozatlan fizetés czímén kéri megitéltetni, e czímen azonban részére meg nem ítélhető, mert ugyancsak felperes keresetlevelében maga is azt adta elő, hogy a kereseti összeget jogelődje M. Sámuel jogerőre emelkedett birói ítélet által köteleztetve fizette felperesnek, a fizetés tehát köteles és nem tartozatlan volt. 46. 1 szolga, ha esak he nem bizonyittatik, hogy bér nélkül szolgált, szolgálati bért abban az esetben is követelhet, ha az nem volt előre kikötve, továbbá ha a szolgálati idő alatt jutalmazásban részesült is, és a szolgálati idő alatt készpénzbeli bérét soha sem követelte. (1877. január 10-én 11968 — 876. sz. alatt.) M. Juliánná felperesnek F. János alperes ellen 1980 frt szolgálati bér és járuléka iránt indított perében az elsőbiróság alperest a kereseti tőke és járulékai megfizetésére kötelezte. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. évi szeptember 4-én 30524. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta: mert alperes nem bizonyította, hogy nála felperes bér nélkül szolgált, a jutalmazásból pedig, mely nem zárja ki, hogy felperes szolgálati bért követelni jogosítva nincs, ós mert abból, hogy felperes e