Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)
66 beigazolva nem lett, minthogy pedig az ugyanazon helyen számos egyén által elkövetett kárban egyes személy részvéte nem szolgál alapul arra, hogy az a mások által elkövetett s megbecsült összes kár megtérítésében elmarasztaltassák, — ez oknál fogva felperest T. József irányábani keresetével is el kellett utasítani. A magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék azonban mindkét alsóbb bírósági Ítélet megváltoztatásával elsőrendő alperest 136 frt kárnak és a költségeknek megfizetésében elmarasztalta: mert alperes nem kifogásolta a keresetet fentartó felperesnek azon előadását, hogy a kivágott erdőnek fája azon felperest felerészben illette, az tehát alperes által elismertnek volt veendő, és elsőrendű alperes ezen kárban el volt marasztalandó azért, mert a vele együtt az erdőt vágott községi lakosok közül senkit meg nem nevezett, kártételével pedig a kárt tevők egyetemlegesen marasztalandók. Az okozott kár kótszerege azért nem ítéltetett meg, mert alperes a községi bíró biztatása mellett követvén el a kárt, vélt jogai védelme mellett szántszándékos kárttevőnek nem tekintetett. 45. Bírói ítélet folytán fizetett összeg tartozatlan fizetést nem képezhet, s azért annak ily ezíinen való visszakövetelése helyt nem foglalhat. (1877. január 9-én 13029. sz. a.) Sp. Henrik felperesnek D. István alperes ellen, 954 frt 76 kr. tartozatlan fizetett összeg és járulékai iránt indított perében az elsőbiróság felperest a kereseti követelés és járulókainak megfizetésében elmarasztalta. A budapesti kir. ítélőtábla 1876. június 6-án 3513. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatta ós ha felperes jogelődje M. Sámuel pótesküt tesz arra, hogy a keresethez mellékelt négy rendbeli, egyenként 200 írtról szóló váltót néhai D. Istvánnak az ezáltal a mészárszókeket bérlő társaság részére a takarókpénztárból felvett 1000 frt biztosítására adta által, a nélkül, hogy ezek értékét felvette volna, — továbbá hogy a takarókpénztárból kölcsön vett 1000 frt a társaság jövedelméből visszafizettetett, — azon esetre tartozik alperes felperesnek 954 frt 76 kr tőkét, ennek 1874. évi ápril 10-től járó 6°/0 kamatait és 60 frt perköltség megfizetésére kötelezte, következő indokoknál fogva: Azon körülményt, hogy a keresethez mellékelt négy rendbeli, egyenként 200 írtról szóló váltó, néhai D. Istvánnak az általa a
