Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)
44 tán a magyar királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék 1876. évi szeptember 28-án 9236. sz. alatt következő ítéletet hozott: Tekintve, hogy mindkét fél beismerése szerint, a kérdésben levő adás-vevósi ügyletre nézve írásbeli szerződés kiállítása volt kikötve, ez azonban a kereset beadásáig alperesnek hibája miatt elmaradt, s igy a szerződés végképen létrejöttnek sem tekinthető, következve alperesek a felvett pénz visszatartására mi jogczímmel sem birnak: a budapesti kir. ítélőtábla fentebbi számú és keletű ítéletének megváltoztatásával az ügy érdemében az eljárt első folyamodási bíróság ítélete hagyatik helyben. 30. Hogyha nem árkülönbözet, hanem kártérítés követeltetik a tettleges kárnak igazolására, a piaczi ár bebizonyítása nem elégséges. (1876. évi október hó 17-én 7649. sz. alatt.) J. Bertalan felperesnek B. O. alperes elleni 12 frt árkülönbözet iránti perében az elsőbiróság következő ítéletet hozott: Alperes B. O. köteles 12 frt tőkét és ennek 1875. évi november 13-tól járó 6% kamatait felperes J. Bertalannak 8 nap és végrehajtás súlya alatt megfizetni. Indokok. A szóbeli szerződés a kölcsönös ajánlat elfogadása által megkötöttnek tekintendő lóvén, miután erre nézve felperes tanúi a per során teljes bizonyítékot nyújtottak, azon körülmény, hogy felperestől alperes három köböl lencsét, 12 írtjával megvett, beigazoltnak tekintendő volt, s igy tekintve, hogy az előpénz a szerződés e egkötéséhez nem okvetetlen feltételt képez, s alperes a szerződés betölteni — jóllehet erre felperes által felhivatott — elmulasztotta, az ez által okozott kárt felperesnek megtéríteni köteles, annál inkább, mert a per során nem is állította, hogy a megvásárolt lencsét természetben átvenni hajlandó lenne; mely utóbbi körülményből folyólag s figyelembe véve, hogy alperes a lencsének elvitelére határidőt tűzve, azt meg nem tartotta, azon ellenvetése, hogy felperes csupán a szerződés betöltését követelhetné, mellőzendő volt. A mennyiben pedig alperes az árkülönbözetet ellenbeszédileg nem kifogásolta, az, mint hallgatag beismerés, szintén elfogadandó volt; mindezek alapján alperest a kereset szerint elmarasztalni kellett. Alperesnek felebbezése folytán a budapesti királyi ítélőtábla 1876. évi márczius hó 29-én 7467. sz. alatt következőleg itélt:
