Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVII. folyam (Budapest, 1878)

4:; eladván, a vételárt felperesektől 160 forintban átvette, ós beismerte azt is. hogj ezen általa felpereseknek eladott szántóföldek, az előbb nevezett szántóföld H. Józsefre, az utóbb nevezett pedig L. Andrásra vannak telekkönyvezve, s igy olyan ingatlanságra kötött szóbeli adás-vételi szerződóst és a kikötött árát át is vette, mely ingatlanok harmadik személyekre telekkönyvezve lévén, azok tulajdonát képezik. Miután tehát alperes azon ingatlanokat, melyek iránt felperesekkel szóbelileg szerződött, telekkönyvileg neveikre át sem irathatja, miután maga sem azoknak telekkönyvi tulajdonosa, az átvett vételárnak visszafizetésére volt elmarasztalandó. Alperesnek felebbezése folytán a budapesti királyi Ítélőtábla 1876. évi június 7-én 24020. sz. alatt következőleg itélt: A felebbezett elsőbirósági itélet megváltoztatik és felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok. Habár alperes beismeri azt, hogy felperesek a vételárt 6 frt hiányával kezéhez lefizették, ezen beismert tényekkel szemben felperesek a saját előadásuk szerint is érvényesen létrejött szóbeli szerződésnek nem érvénytelenítését, hanem mennyiben ők maguk részéről szerződési kötelezettségüknek eleget tettek, alperes részéről is csak szerződési kötelezettségének teljesítését követelhetnék az által, hogy ez a köztük létrejött adás-vételi jogyügyletről írásbeli szerződésnek kiállítására, egyúttal pedig a kérdéses ingatlanoknak maga nevére előzetes átíratására, vagy a tulajdonjogát igazoló okiratainak átadására köteleztessék, hogy ezek segítségével felperesek a megvett szántóföldeknek átíratását a maguk nevére kieszközölhessék. A kifizetett vételárnak kifizetését pedig felperesek kártérítés czímen csak az esetben követelhetnék, ha alperes szerződési kötelezettségét birói itélet folytán sem teljesítené, vagy ha bebizonyítanák, hogy a kérdéses földeket írásbeli szerződés mellett sem képesek nevükre átiratni. Tekintve már most, hogy felperesek sem a szerződésnek teljesítését alperestől nem követelték, sem azt nem igazolják, de nem is állítják, hogy ők a kérdéses ingatlanok átíratása iránt lépéseket sikertelenül tettek volna, ennél fogva nem létezvén törvényes alap arra nézve, hogy alperes az általa felvett vételárnak visszafizetésére köteleztessék, felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. Felperesnek ezen másodbirósági ítélet elleni felebbezése foly-