Dárday Sándor - Gallu József - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XVI. folyam (Budapest, 1877)
16 tott, s igy arra nézve kötelező erővel nem birt, joggal kérelmezte s foganatosította az elrendelt kielégítési végrehajtást ; mind ezekből kitűnvén, hogy végrehajtást szenvedett fél saját mulasztása által adott okot a végrehajtásra, alaptalan kifogásainak elvetésével a felmerült végrehajtási kérvényi, és eljárási költségek egyedül őt terhelvén, ezek viselése alóli felmentése iránti kérelmével elutasítandó s habár a végrehajtás után a 150 kéve zsupp végrehajtónak ki is szolgáltatott, a költségek fedezésére is szolgáló lefoglalt ingóság továbbra is jogérvényes bírói zár alatt volt hagyandó. — A kifogások beadása folytán felmerült ez uttali költségeket azonban megszüntetni kellett. Végrehajtást szenvedett félnek azon megjegyzése, hogy az egyszerű óvásról kiállított közjegyzői okirat alapján a kielégítési végrehajtás tévesen rendeltetett el, bírói figyelmen kivül volt hagyandó; mert a tanúsítvány szerint a kötelezettség fennállását maga is elismerte, a midőn a „Bon" tartalmára történt hivatkozással kijelentette a közjegyző előtt, hogy W. L.-nak még 150 kéve zsúppal tartozik, az átadási határidőt is egyúttal bár egyoldalulag megállapította, miért is a bemutatott teljes hitelt érdemlő közjegyzői okirat kifogás alá nem eshetvén, annak alapján a kielégítési végrehajtás az 1874 évi 35 t. cz. 111 §. értelmében elrendelendő volt. Ezen végzés ellen végrehajtást szenvedő részéről 1876. évi márczius 31-én 3558. sz. a. semmiségi panasz nyújtatott be. A m. kir. Curia mint semmitőszék: Tekintve, hogy az 1874. évi 35. t. cz. 111. §. alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kifogások tárgyalása alkalmával a ptrdtás szabályai szerinti bizonyítási eljárásnak ós pedig főeskü általi bizonyításnak is van helye; tekintve továbbá, hogy a főeskü a ptrt. 221. §-a értelmében csak felebbezhető Ítélet, illetve azzal hason hatályú végzés által Ítélhető meg, — de ezen felül mind azon esetekben, melyekben a ptrtás tárgyalásilag eldöntendő kifogásokat enged, annak 294. §-a. szerint az illető végzés ellen a felebbezés megengedve van; tekintve végre, hogy az idézett közjegyzői törvény 119. §-a szerint a kifogások folytán hozott végzés ellen a törvénykezési szabályok szerinti perorvoslatnak van helye, s e szerint a prtásnak elve a hasontermészetű utóbb említett végzésre is kiterjesztettnek vehető,